A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Salamon Anikó: Nádsípkészítés a Hortobágyon

helyeken sajátos, félig extenzív, de volumenében nagy teljesítményű, exportigényeket kielégítő kultúrák alakultak ki (Makó, Szeged, Kalocsa stb.), végül voltak, ahol megmaradtak a régi, hagyományos keretek között s itt csupán a paraszti gazdaságok melléküzemágaként éltek egészen a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezetek megszervezéséig. Jellemző, hogy ezek a kultúrák nem tudtak beilleszkedni az új, korszerűbb struktúrába (pl. derecskéi hagyma). A magyarországi konyhakertkultúra harmadik, egyben legintenzívebb, legfejlődőképesebb ágazatát az úgynevezett bolgárkertek képezték. A bolgárkert elnevezés onnan származik, hogy ezt a kertészkedési formát a hozzánk Bulgáriából beköltöző bolgár kertészek honosították meg. A bolgár kertészek a XIX. század második felétől, nagyobb tömegben az 1880-as évektől költöztek be. Eleinte magánosan jöttek, egy-egy városi tanáccsal megegyezve, a városok közvetlen közelében 2-3 évre béreltek kisebb-nagyobb parcellákat.

18 Különösen kedvelték a folyóvizek mellékét, de végső esetben a jó piaclehetőségek számbavételével a városokból kivezető szennyvízcsatornák környékét is megszállták, amelyek vize öntözésre kiválóan alkalmas volt. Máskor mint a Békés megyei zöldségtermelő körzetben, a folyószabályozások során nyert, öntözésre alkalmas csatornák mellékén építették fel sajátos öntözőkerekeiket (2. kép), szegényes szállásaikat. A bolgárkertészek eleinte minden ősszel hazamentek. Később családjaikat is elhozták s addig maradtak Magyarországon, míg valamelyest megszedték magukat, amiből odahaza egzisztenciát teremthettek családjuknak. 2. kép. Bolgárkerék. Repr. a Vasárnapi Újság 1907. 708. 1.-ról 18 Így pl. Nagyvárad mellett, akiket K. Nagy Sándor még szerbeknek tart. K. Nagy, 1885. II. 186.; de így volt Debrecen környékén is. 392