A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Ötvös János: A Hortobágy bogárfaunája

Donaciák és különféle ormányosok fordulnak elő. A szálkahalmi gazos akácos (tele Phlomis tuberosa-val) szintén jó gyűjtőhely. 2. Ugyancsak a balparton a debrecen-tiszafüredi műúttól délre fekszik Borsós, Malomház és Angyalháza. Ezen a részen száraz és nedves szikesek váltakoznak. Borsósnál halastavak vannak - itt is bőségesen gyűjthetők vízi bogarak. A borsósi akácos erdőben a gyomnövényekről inkább erdőt kedvelő fajokat gyűjthetünk. Malomháznál művelésen kívüli, elgyomosodott rizstelepeket látunk - a nagytömegű Sinapis és Cirsium virágai jó gyűjtési alkalmakat kínálnak. A száraz angyalházi pusztán intenzív legeltetés (gulya és ménes) folyik - a legeltetett területek Scarabaeidák tömeges lelőhelye. Ugyancsak ezen a részen van a Bekefenék nevű mocsár is - igen jó vízi és vízhez kötött bogarak gyűjtőhelye. 3. A Hortobágy folyó jobboldalán a vasúttól északra a balmazújváros-tiszacsegei műútig terjedően Máta, Papegyház, Darássá, Cserepes és Kecskés puszta nevű részeket vettük egybe. Ezen a tájon is nagy vizes és száraz szikesek váltakoznak. Máta és környéke elég nedves, különösen tavasszal nagy összefüggő vizek láthatók itt. Nyáron a kiszáradt, de még elég nedves talajon sok a Bembidium-féle. Ezen a pusztán legel a ménes, legelőjén különösen sok a Gymnopleurus mopsus. A kb. 50-60 éves telepítésű mátai erdő Carabidák és Staphylinidák, az erdő bokrai pedig Cantharis-félék szempontjából jó gyűjtőhely. Papegyház környéke szintén vizes, itt gyakran még nyáron is található víz - a szürke magyar marha legelőjén Scarabaeidák gyűjthetők tömegesen. Darássá, Cserepes és Kecskés puszta száraz szikes - nagy tömegben található itt Henicopus, Mylabris, Cerocoma és Galeruca. A hatalmas halastavak is ezen a részen vannak - a partot védő füzesek Chrysomela-félék gyűjtőhelye. 4. A Hortobágy folyó, a vasút, az Árkus-csatorna és a Sárosér által határolt résznek Zám puszta a neve. Egységes arculatú száraz szik. Fűhálóval sokféle Chrysomela, Cryptocephalus (pl. Cryptocephalus gamma) és ormányos gyűjthető. 5. Az Árkus-csatorna túlsó partján terül el Ohat puszta, mely a vasúttól délre Sárosérig terjed. A puszta egykori mocsaras részén ma halastavak láthatók - jó vízi bogár gyűjtőhelyek. A vasúttól északra fekszik a Völgyes-tó nevű nagy vizes rész, melynek vizét az Árkus-csatorna vezeti le. A vizenyős, mocsaras rét mögött terül el az ohati erdő. A védett erdő bogárfaunáját nem tanulmányoztuk, mert ez más jelleű, mint a Hortobágy pusztáé, vagy a pusztán található erdőtelepítéseké. Különben is az erdő már nem tartozik a Hortobágyhoz - ez a régi ártéri maradványerdő a hasonló jellegű újszentmargitai erdővel együtt lehetne egy önálló tanulmány tárgya. 6. A Hortobágy legérintetlenebb s egyben természetileg legértékesebb része a Kunmadaras és Nagyiván községek határában elterülő kunkápolnási mocsárvidék. Ezen a részen nagy szikeseket, vizenyős mocsárréteket, szikes tavak sorozatát (pl. Darvas, Csukás, Rónavíz) találjuk. A vidék természeti érdekességét növeli a Darvas halom mögötti Borzas nevű mocsárerdő is.

3 Nagy hátránya a vidéknek, hogy nehezen és körülményesen közelíthető meg. Mi két alkalommal voltunk itt. Az első alkalommal nem sok ered3 A kunkápolnási mocsarakat és pusztát ismerteti Kéve A.: Madártani jegyzetek a Kunkápolnási pusztáról. (Aquilla, 1952-1955), Szabó L. V.; Fészkelő madártársulások vizsgálata a kunmadarasi szikeseken. (Állattani Közlemények, 1965.) 39