A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében

1. Egyszerű lopott-tornác, amely úgy jön létre, hogy a ház pitvarából elvesznek egy 1-1,5 m széles részt. így egy zárt tornác jön létre, melynek hosszúsága megegyezik a pitvar szélességével. Ez a típus csak a Nagykunsággal szomszédos községekben található meg, Püspökladányban és Szerepen. A Nagykunságon azonban általánosan elterjedt (18, 18/a. kép).

31 2. Teljesen nyílt-tornác, amely a legjellegzetesebb és legelterjedtebb sárréti típus, az eresz megnyújtásával és egyszerű faoszlopokkal való alátámasztásával jön létre (vö. 19., 19/a. kép). Egyik variánsa, amikor rendszerint az udvar belseje felé eső részt befalazzák, és így tulajdonképpen egy félig nyílt, fallal lezárt tornác jön létre. 3. A sárréti nyitott-tornác és a lopott-tornác kombinációjából 13

. kép

_ A nád lekötése fűzfagúzzsal jon létre a tulajdonképpeni leiig (Püspökladány). Dám L. felv. nyílt-tornác, amelynek egyik végét, rendszerint az utcafelőlit egy helyiség fala zárja le (vö. 20. 20/a. kép). 4. Teljesen zárt-tornác, amelyet vagy két helyiség, vagy a végső házfalak zárnak le. Tulajdonképpen a lopott-tornác továbbfejlesztett formája. Ebben az esetben a ház két helyiségének rovására építik a tornácot, szemben az első típussal, ahol csak egy helyiségből szakítják ki. Egyik változat az, amikor a tornác egyik végét egy helyiség, a másikat a ház egyik végső falának meghosszabbításával zárják le. Ebben az utóbbi formában a félig nyílt-tornác továbbfejlesztéséről van szó (vö. 22-24/a. kép). 5. Kettős-tornác, amely úgy jön létre, hogy a teljesen nyitott, vagy a ház egész hosszában végigfutó, de a végső falakkal lezárt tornácot egy beépített kis kamra, ill. az egyik helyiség meghosszabbítása két részre osztja (vö. 25., 25/a. kép). Ez a típus elsősorban a Nagykunságra jellemző, a klasszicista stílus egyik szép példája, amely a Nagy-Sárréten csak igen elszórtan található meg.'

2 Szigorúan meg kell különböztetnünk a tornácot és a gangot. A gang nem a ház szerves része, mint a tornác, rendszerint nem is azzal együtt épül, hanem utólag toldják a tornác nélküli lakóházhoz. így más lesz a tetősíkja, és szerkezetileg nincs semmiféle kapcsolata a lakóház padlás- és tetőszerkezetével. Héjazata sohasem nád, hanem mindig cserép vagy bádog. 31 VÖ.: Györííy I. i. m. 30.; Vargha L. -. Klasszicista jelleg a nagykunsági építészetben i m 86.; Tóth J. i. m. 38. 32 Vö.: Györííy I. i. m. 35-36.; Vargha L.: Klasszicista jelleg a nagykunsági építészetben, i. m. 86.; Tóth J. i. m. 38. 363