A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében
10. kép. Szarufás tetőszerkezet (Bakonszeg). Dám L. felv. László és Tóth János nevét kell megemlítenünk. A tornácot a reneszánsz terjesztette el hazánkban. 2 ' 1 Először a főúri palotákat építették tornáccal, majd innen terjedt el a nemesi kúriák, udvarházak közé, és a nép innen vette át közvetlenül ezt a házelemet.-' Az alföldi házak falát eredetileg csak eresz védte, és a tornác az ereszalja továbbfejlődésével alakult ki, ellentétben az erdélyi ház tornácával, ahol az eresz és az eieszterhéj volt a továbbfejlődés alapja. M Az első lépésként a házeresz védelme és a közlekedés érdekében, a ház hosszanti, udvar felőli bejárati részén, a tetőzetet előrenyújtották. Szerkezetileg ez lényegé ben abból áll, hogy a tetőszerkezetek fedélfáit és - a mestergerendára, valamint a falra támaszkodó - folyógerendákat 2-3 arasszal kijjebb eresztették, a csepegő egyre jobban bővül, s bizonyos határokon túl már megfelelő alátámasztást kíván meg, amelvet elsősorban a lakóház két végén, a két homlokfalnál alkalmaztak, majd a szükségletnek megfelelően, közben is alátámasztották, s így létrejött az oszlopokkal, pillérekkel alátámasztott tornác. Ebben az esetben azonban, már szükségessé vált a sárgerenda vagy koszorúgerenda alkalmazása, amely közvetlenül az oszlopokra támaszkodik és egyben a ház födém- és folyógerendáit is hordozza.'' Az így kialakult tornácnak hazánkban két fő formája van, az egyiknél faoszlopok vagy kőpillérek támasztják alá, a másiknál pedig az oszlopokat ill. pilléreket különböző formájú boltozatok kötik össze. Ez utóbbi kétségkívül fejlettebb forma. 2S A Nagy-Sárréten azonban igen ritka a boltíves tornác, s nincs jelentős építészeti hagyománya. Mint azt már többször is hangsúlyoztam, egy-egy forma kialakulásánál igen jelentős szerepet játszik a táj nyújtotta építőanyag, ill. az az anyag, amelyet a legkönnyebben és legolcsóbban elérhetett a nép. Ez vonatkozik a faoszlopos tornácok elterjedésére is. A tetőszerkezet és a tornácoszlopok anyagát is 24 Tóth János: A magyar falu építőmúvészete (Szombathely, 1945.) 33. 25 Tóth J. i. m. 33. 26 Tóth J. i. m. 34. 27 Vö.: Vargha László: Klasszicista jelleg a nagykunsági építészetben. Művészettörténeti Értesítő III. (1954.) 86. 28 Borbíró Virgil: A magyar ház tornáca. Építés-Építészet III. (1951.) 38. 360
