A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Ötvös János: A Hortobágy bogárfaunája

mert a Hortobágy egykor, a medrét gyakran változtató Tisza árteréhez tartozott. A tavaszi áradások alkalmával a Tisza vize a mai Folyás nevű helyen (Polgár közelében) kilépve medréből, elöntötte a Hortobágyot s ezen áthömpölyögve a Sárrétre zúdult. Honfoglaló őseink szívesen települtek le ezen a vízben, legelőben és erdőben gazdag helyen. A Hortobágy hamarosan „megült" hely lett. A letelepedés erdőpusztítással járt, mert az új életmódra áttérő magyarságnak kellett a szántóföld. A török hódoltság korában az apró településekkel, falvakkal benépesült vidék elnéptelenedett, leromlott puszta lett. A XVIII. században megkezdődött a csatangoló vadvizek levezetése, az 1850-es évektől kezdve pedig a Tisza szabályozása, mikor is a folyó erős gátak közé került. A szabályzás következtében elmaradt az áradás nyomában járó iszapolás és sókimosó hatás és ennek következtében a szikesedésre amúgy is hajlamos ártéri talaj lassan elszikesedett. Emberi beavatkozás alakította ki a Hortobágy mai arculatát - a kiemelkedő helyeket, a löszhátakat felszántották, az elszikesedett területeket pedig meghagyták legelőnek. Ezt a különös arculatú, asztallap simaságú területet a földrajztudomány is Hortobágynak nevezi. Északon és nyugaton a Tisza, délen a Sárrét és Püspökladány-Karcag vonalán a Kunság, keleten pedig Polgár, Tiszavasvári, Hajdúnánás és Böszörmény vonalán a Nyírség kiemelkedő platója határolja. Ez a mintegy 900 000 kat. bold nagyságú terület a tágabb értelmű, vagyis a földrajzi Hortobágy. A Hortobágy névnek azonban van egy szűkebb értelmű jelentése is, mely 36