A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében
4. kép- Vályogvető (Püspökladány). Dám L. felv. nem voltak, ugyanakkor azonban ez sem biztos, mert nem tudjuk, hogy a sövényfalú házakat hová sorolták az összeírok. Ennek ellenére mégis jelentős támpontot nyújtanak, mert segítségükkel nyomon követhetjük a kő és a vályog házak arányának alakulását, valamint a társadalmi-gazdasági összetevők hatását. Az 5. kép grafikonjáról világosan leolvashatók ezek a változások. A kő vagy téglaházak aránya 1900 és 1910 között viszonylag jelentősen emelkedett. Az első világháború pusztítása és az azt követő elszegényedés ebben a fejlődésben törést hozott, 1930-ban azonban újabb jelentős emelkedést tapasztalhatunk. A 45. rovat anyagával szándékosan nem kívánunk foglalkozni egyrészt a fent említett okok miatt, másrészt mert az egészhez viszonyítva jelentéktelen az itt felsorolt házak száma. 1 ' Sokkal tanulságosabbak az előzőeknél a 43. rovatban található adatok, melyek a vályog és sárházak fundamentumának anyagát tüntetik fel. 1900-ban még szinte jelentéktelen a kőfundamentummal épült vályog és sárfalú házak mennyisége, 1910-ben azonban már jelentős emelkedést tapasztalhatunk, majd a világháborút követően újabb viszaesés jelentkezett, de 1930-ban már ismét ugrásszerű a fejlődés (6. kép). Igen érdekes kép bontakozik ki előttünk, ha az adatokat a négy időpontban falvanként vizsgáljuk. Már az első pillanatban szembe tűnik, hogy a különböző falvak építkezésének ilyen irányú fejlődése korántsem egyöntetű. Ennek a jelenségnek több oka van. Függ a falu határától, a termőföld minőségétől, a 17 A statisztikai adatok néprajzi munkában való felhasználása nem egyedülálló szakirodalmunkban. Elsősorban Cs. Sebestyén Károly szép munkáját említeném, aki a KrassóSzörény vármegye parasztháza с tanulmányában igen alapos és rendkívül tanulságos térképeken ábrázolja az összeírások adatait. Ugyanakkor meg kell említenünk Bátky Zsigmond nevét is, aki két rövid tanulmányt írt ezen adatok felhasználásával. Vö.: Cs. Sebestyén Károly: Krassó-Szörény vármegye parasztháza. (Kolozsvár, 1944.) - Bátky Zsigmond: Fa-, vályog- és kőházak elterjedése hazánkban. Zsebatlasz 1919-re. (Bp. 1918.) 43-44. és Parasztházak építőanyag szerinti elterjedése hazánkban. Föld és Ember I. (1921.) 37. 352
