A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

„. . . az állami és a városi szükségletek fedezésére elegendő pénz van rendelkezésre az állampénztárnál és a házipénztárban, nincs tehát többé a szükségpénz kibocsátásának égető szüksége." Az okok sorában elsőként említjük meg, hogy az Osztrák-Magyar Banknak a román katonai hatóságok által támogatott lebélyegzési művelete - ha nem is igazolta a pénz stabilizálására irányuló túlzott reményeket - egyrészt hosszabb időre lekötötte a lakosságot, ezáltal enyhítve a közpénztárakra nehezedő hitelezői nyomást, másrészt a lebélyegzett bankjegyeknek a pénzintézetek által történő elfogadásával mozgásba tudta hozni a pénzforgalomnak a bankok és ügyfeleik közötti viszonylatban elakadt vérkeringését. Sikerre vezettek ugyanakkor a város és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár tárgyalásai is, melyeknek eredményeképpen az 1919. július 1. napján esedékes kölcsön-tartozás megfizetését - 4 millió koronát sikerült 1920. július 1. napjáig elhalasztani. Nem hanyagolható el annak a 150 000 korona összegű tartozás kifizetésének eltagadása sem, amelyet a Magyar Általános Hitelbank június 27-én követel a várostól. Ezt a pénzt ugyanis a direktórium utalványozta, s a város jogi álláspontja szerint az nem a helyhatóság, hanem az államkincstár adóssága.

38 Lényeges segítséget jelentett Dimitrescu Constantin román tábornok beavatkozása is, aki június második felében az Osztrák-Magyar Bankkal 4 millió korona kölcsönt folyósíttat a városnak a korábban már említett üzletvezetőségi távirattal zárolt pénzkészletek terhére.

39 A 25 és 200 koronás bankjegyek lebélyegzésének hatását, az esedékes adósságok egy részének elhalasztását és a kölcsön folyósítását értékelték akként a helyhatósági vezetők, hogy a pénzintézeti igazgatók javasolta szükségpénz kibocsátásától elállva, végül a javaslat értelmi szerzőinek rovására is tegyenek intézkedést. A még hiányzó pénzeszközök beszerzése érdekében a főispán — erősebbnek látva az Osztrák-Magyar Bank pozícióját - az alábbi határozatot hozza /

l0 „Közszükségletek íedezésére a T. Cím készpénz készletét és készpénzbetétjét ezennel zár alá veszem. A készpénz készlet és készpénz letétek mennyiségének megállapításával Jakab Antal adóügyi biztos és Ary Lajos városi tb. főszámvevő urakat bízom meg. Jelen rendeletem kézbesítésének pillanatától kezdve további intézkedésemig T. Czímet mindennemű kifizetések eszközlésétől a legszigorúbb felelősség és büntetés terhe alatt eltiltom. Debrecen, 1919. július 30. Rásó főispán" és az expediálási utasítás: „Debreczeni Első Takarék Rt. Magyar Általános Hitelbank fiók Rt. Alföldi Takarékpénztár Rt. Ipar és Kereskedelmi Bank Rt. Általános Forgalmi Bank Rt. Takarék és Hitelbank Rt. Közgazdasági Bank és Váltóügyi Rt. Debreczeni Hitelbank Rt. Gazdasági Takarékpénztár Rt. Gazdák Bankja Rt." Tény - amint azt fentebb bizonyítottuk -, hogy június elején az állami és városi szükségletek fedezésére nem volt pénz a közpénztárakban, s tény az is, hogy - a kifejtettek szerint - július 30-ra sikerült biztosítani azt az összeget, amely elégséges volt - ha nem is az összes lejárt követelés - a legnélkülözhe38 HBL. IV. B. 1403/e - 144/1919. jpbsz. - HBL. IV. B. 1405/b/249 - 13661/1919. 39 Törvényhatósági Bizottság Közgyűlése jegyzőkönyve (továbbiakban: thkj) 1919. 153. 40 HBL. IV. B. 901/f/2 - 505/1919. 339