A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - G. Kapusi Erzsébet: Egy nagy forradalmár ifjú évei

hatással voltak rá, de a szilárd elméleti alapot Marx tőkéjének a megismerése adta meg, ennek ismeretében vált szilárd marxistává Blagojev. 1891 tavaszán titkos gyűlést szervezett Blagojev és a trnovói szocialista csoport. A gyűlés célja: a szociáldemokrata párt megalakítása volt. Erre azonban csak június 20-án került sor Buzludzsában. Már ezen a gyűlésen is megjelentek nézeteikkel a majdani bolgár pártopportunisták. A gyűlésen elfogadták a párt programját, alapszabályát. Elhatározták azt is, hogy saját lapot és marxista könyveket adnak ki. Az első eredeti bolgár marxista mű Blagojev: ,,Mi a szocializmus és van-e talaja nálunk" című füzete volt. Ez a kiadvány került a még gimnazista Kolarov kezébe, s igen nagy hatást váltott ki a fiatal diákból. Már középiskolás korában kapcsolatot keresett a szociáldemokrata párthoz. 1892-ben nyári vakáció idején megismerkedett két trnovói nyomdásszal. A két öntudatos, művelt munkás barátsága, a velük való beszélgetés, vitatkozás mély nyomot hagyott a fiatal diákban. Együttesen látogattak el munkás művelődési egyesületekbe, s mindezek hatására Kolarov megszervezte a gimnáziumban az első illegális szocialista tanulóköröket. Itt titokban olvasgatták és megvitatták a hozzájuk került szocialista műveket. Kolarov különben is szenvedélyesen szeretett olvasni, olvasott szocialista kiadványokat, természettudományi munkákat, szépirodalmi műveket. Különösen szerette Puskint, Lermontovot és Botevet - a bolgár Petőfit. 1894 májusában az első munkásfelvonuláson, amelyet a várnai szociáldemokraták rendeztek, Kolarov együttmenetelt a munkásokkal, már ekkor kapcsolatokat keresett a párthoz. A gimnáziumban Tanulók Hangja címmel újságot adtak ki, s ennek egyik szerkesztője a fiatal Kolarov lett. 1895-ben tette le az érettségit, kitűnő eredménnyel, magatartását azonban nem tartották tanárai megfelelőnek, ezért került a kitűnő bizonyítványba egyetlen rossz jegy. Mindezt szocialista tevékenysége miatt kapta. Érettségi után tanítói állást vállalt Nikopolban. Itt is folytatta szocialista propagandamunkáját. 1896-ban ő alapította meg a nikopoli tanítók baloldali szervezetét. 1897ben belépett a szociáldemokrata pártba. Még ebben az évben elbocsátották állásából propagandatevékenysége miatt. Szeptemberben elutazott az országból, előbb Franciaországba, majd onnan Svájcba ment, Genfben beiratkozott az egyetem jogi fakultására. Ott ismerkedett meg egyetemi évei alatt az orosz emigráció nagy alakjaival, így Plechanovval, Axeljoddal, Kolcovval. A fiatal jogászra nagy hatással volt a személyes ismeretség. Nagyon sokat olvasott Genfben is. Különösen Marx közgazdasági tanulmányai és Lenin írásai formálták világnézetét. Ö lett Genfben az egyik megalapítója a Nemzetközi Diák Marxista Körnek. Ennek munkájában aktívan részt vett. Igazságszeretete tettekben is megnyilvánult. Egyik alkalommal pl., amikor a genfi egyetemről igazságtalanul el akartak távolítani egy olasz diákot, Kolarov küldöttséget szervezett és a genfi kanton vezetőjénél tiltakoztak az igazságtalan elbánás ellen. Útjukat és kezdeményezésüket siker követte, az olasz diákot visszavették az egyetemre. 1900 júliusában sikeresen letette az utolsó vizsgáit is. A fiatal, okos, kitűnően képzett jogászt szívesen ott tartották volna az egyetemen, fel is ajánlottak részére a könyvtárban egy állást, azonban Kolarov éppen ideológiai ellentétek miatt összeütközött a professzorral, elhagyta az egyetemet, és hazaindult Sumenbe. A fiatal, kitűnően képzett jogász előtt ugyan nyitva állt minden út, de benne az a kérdés merült fel, hogy merre menjen tovább. A polgári úri osztályhoz közeledjen, vagy a nehezebb, küzdelmesebb utat válassza. Kolarov azonban már ifjú korában eldöntötte önmagában a kérdést, nem a polgári 318