A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Sápi Lajos: Újsorosi házak Debrecenben
fenn". 9 Ezzel a rendelkezéssel kívánták biztosítani a lakóházak környezetének egészséges kialakulását. A kiadott új kiegészítő építésügyi szabályzattal egyidőben Aczél Géza és Hathy Kálmán városi főmérnökök elkészítették a város szabályozási tervét, melyben már a meglevő utcák, telkek rendezésén kívül foglalkoztak a számításba vehető építési területek előre tervezésével is. A terv elgondolása alapján megindult építkezésekkel a régi taksás telkekkel körülvett várost egy új szerkezetű építési övezet, a szabadon álló, előkertes beépítésű lakóterület övezte. Ennek szellemében indult meg a város körül fekvő szőlős és gyümölcsös kertekben a korábban kialakult járások vonalán - melyek később e területek főbb útvonalai lettek - a lakóházépítés és végleg lezárult a további taksás telkek telepítése. A második világháború kíméletlen pusztítása azonban nem kerülte el ezeket a túlnyomóan kispolgárok tulajdonában álló újsorosi házakat sem. így 1944. június 2-án a várost ért első bombatámadás során elpusztult az állomás területe mellett fekvő Késes és Erzsébet utcán levő lakóházaknak közel nyolcvan százaléka. A még állva maradt épületek is súlyos károsodást szenvedtek. De a későbbi harci cselekmények során sem voltak mentesek a további pusztulástól ezek az épületek. A háború után foghíjasán csak igen kevés épületet állítottak helyre ezen a területen. Ma már a Késes utca teljesen megszűnt és az Erzsébet utcán is csak néhány ház áll a régi épületekből. A régi földszintes lakóházak helyén már négyemeletes lakóépületek és kilencemeletes toronyházak állanak. Elpusztult a város déli részén a régi római katolikus utca is, mely később a Wesselényi utcába olvadt be. A sérült és elavult épületeket lebontva, helyén ma az új állomás épülete helyezkedik el. Ma már az emléke is csak a régi térképeken él. A még álló néhány épületmaradvány teljes lebontására most újjáépülő és bővülő vasúti felüljáró építésével közelesen sor kerül. Ezen a részen elmosódott a régi városárkának a nyomvonala is, mely a Várad utcai kaput foglalta magába. Lebontásra került a Csillag és Bercsényi utca házsorának északi része is, ahol most az emlékezetes Csapó kanyar rendezése folyik, mely szeszélyes kialakulásával oly sok gondot okozott a város közlekedésében. De hasonló sors vár a többi újsorosi házra is, mivel az 1970 decemberében kormányszinten jóváhagyást nyert új városrendezési terv szerint az összes taksás telkekkel osztott terület felszámolásra kerül és az átépítés során már többszintes épületekkel települ be valamennyi területe. Csak néhány - később kijelölendő újsorosi ház megmentésének a gondolata merült fel az utókor számára a városrendezési tárgyalások során, városképi szempontból. Ezen elgondolás végrehajtására azonban ezideig még a végleges döntés nem ismeretes. Néhány év múlva pedig ezek a házak a szanálásra várva, karbantartás nélkül, elhanyagolva annyira elhasználódnak, hogy fenntartásuk már kétségessé válik. így emlékük csak képekben és leírásban marad fenn. Visszatekintve az elmúlt kétszáz év történetére az 1773-ban megindult újsorosi telekosztások óta a város hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az árokkal körülzárt város területén 1770-ben tartott népszámláláskor számbavett 8 HBmL Térképtár 172. Debreczen városának és környékének mostani regulázott formájában való rajzolattya. Kováts György, Szabó János, 1822. 9 Debrecen szabad királyi város 285/12765-1897 bkgy. számú szabályrendelete az építési szabályok kiegészítésére. 311
