A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Sápi Lajos: Újsorosi házak Debrecenben

neti szempontból mégis felbecsülhetetlen veszteség az egykori újsorosi ház pusztulása. A libaszárnyas utcai homlokzat kialakítása igen kedvelt forma lett más vidéken, így Gyöngyösön is, ahol az első világháború után pusztított nagy tűz következtében elhamvadt házak újraépítésénél igen sok debreceni kőműves is közreműködött, akikben élénken élt még a hazai építési forma alkalmazása. Itt azonban már a szabadon maradt falazott szárnyrészt szerkezeti jellegűnek tüntették fel és önálló alkotó elemként az épület hossztengelyével megegyező irányú részt kupás cseréppel koronázott fedéssel zárták le. A koronázó főpárkány kialakítása azonban a debreceni gyakorlatnak megfelelően itt már nem készülhetett el a homlokzati felső sík törése miatt, így csak mint népi díszítő elem jelentkezik a jellegzetes kiképzés. A libaszárnyas épületek megjelenése a városképben ma már lassan elveszti eredetiségét, mert mint a Homok utca 54., 56. és 58. számú házakon látható (4. kép) a XX. század első felében divatba jött modernizálási hullámmal lefaragták azokról a homlokzati párkányokat és valamennyi épület egységes, jellegtelen külsőt nyert. Csak a külső tömeg megjelenése emlékeztet az egykori jellegzetes kisvárosi hangulatra az oromfalas és libaszárnyas épületek változatos kialakítására. Később a homlokzat hatásosabb megjelenésének fokozására a fedélidomot elfedő kifalazással szélesítették meg az utcai falsíkot, melyet néha csak az eresz magasságában ugrattak ki a fedélsík széléig, mint azt a Homok utca 70., 72. számú házaknál látjuk. 5. kép.) A homlokzat fokozott kihangsúlyozásának jellegzetes formája a Vendég utca 64. számú lakóház kialakítása (6. kép), ahol a főpárkány magasságával egyező kerítésfalat építettek ki a telek teljes hosszában. A gyalogbejáró és ko5. kép. Homok utca 70., 72. számú házak 306