A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

- a városnak sokba került volna a házilagos erdősítés; - a jól dolgozó telepítők helyzetét szociális szempontból nem lehetett lehetet­lenné tenni; - a csemetéknek szükségük volt a köztes művelésre. 118 A fentiek miatt három irányú intézkedést tettek: - igyekeztek a meg nem felelő telepítőket fokozatosan eltávolítani, elsősorban oly módon, hogy megszüntették a föld erdősítés nélküli használatának le­hetőségét; - elősegítették a bentlakás és állattartás nélküli köztesművelés elterjedését; - anyagiakkal is támogatták az erdőtelepítést. 119 Természetesen a későbbiek folyamán elsősorban az anyagi támogatás je­lentett problémát a varosnak. Az erdőigazgatóság becslése szerint ugyanis az erdősítési költségek a korábbinak háromszorosára növekednének, ha áttérné­nek a napszámosokkal, illetve akkordmunkásokkal történő telepítésre. 120 Ezért „a telepítési rendszer megszüntetése és a házilagos erdőtelepítésre való áttérés oly kérdések, amelyeket a mai gazdasági, szociális állapotok és a város anyagi helyzete mellett gyorsan megoldani aligha lehet." 121 Az erdőigazgatóság kimu­tatása szerint ugyanis a telepítők 95%-ánál van ellátatlan gyermek, több mint 50%-nál 3-10 ellátatlan gyermek, s alig 10% rendelkezik ingatlannal. A fen­tieket figyelembe véve minimálisan 5 év szükséges a fokozatos kitelepítés meg­valósításához. 122 „Első sorban azoknak (kívánunk felmondani), akiknek mun­kája vagy magok viselete ellen kifogás merült fel, majd azoknak akiknek némi vagyonuk van, azután a még munkabíró, de családtalan egyéneknek, végül a többieknek." 123 Az erdőigazgatóság csak 51 erdőtelepítő családot szándékozott meghagyni az erdőben: debreceni erdőhivatal területén 11 család cserei erdőhivatal területén 10 család halápi erdőhivatal területén 20 család banki erdőhivatal területén б család gúthi erdőhivatal területén 4 család 51 család 12 '* Elsősorban a sokgyermekes családokat akarták megtartani, akik a későbbiek folyamán védelmi, kisegítői feladatot látnak majd el, s szükség esetén napszá­mosmunkát is végeznek. 125 A kitelepítéseket két - egymással ellentétes szempont szerint akarták meg­valósítani: egyrészt elvileg megkívánták, hogy a szociális helyzetet vegyék figyelembe, másrészt kellő eréllyel akarták kezelni - ezt végre is hajtották - a vákáncsosok ügyét - az erdők érdekében. 126 Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a „szociális érzék" csak elvben volt meg. A valóságban nem nagyon törődtek 118 Csobán-Csűrös i. m. 322-323. 119 Uo. 323-324. 120 HBL Debr. Polgm. XXI. 505/a. 54. 6585/1946. ikt. sz. Polgm. 43703/1939. II. 121 Uo. Erdőig. 1938/1233. ikt. sz. 122 Uo. 123 Uo. 124 Uo. Polgm. ikt. sz. 2197/1943. II. 125 Uo. Polgm. ikt. sz. 21129/1940. II. 126 Uo. 265

Next

/
Thumbnails
Contents