A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok
Az 1906-os szabályzat még csak általánosságban határozta meg, hogy kapáláskor a fák tövét tisztítani kell, 83 1921-ben azonban már a kapálások számát és idejét is rögzítették: a terményekkel együtt a fákat is évente kétszer kellett kapálni, az első kapálást május 15-ig, a másodikat június végéig kellett befejezni. 84 A kipusztult csemetéket ősszel pótolták. Meghatározták a csemeték metszésének módját is. A fiatal sűrű tölgyfa hajtásokat lehetett ritkítani: kisebbeknél három, nagyobbaknál öt darabot kellett hagyni, s a megmaradt hajtásokat minden tavasszal félmagasságig felnyesni (ugyanígy az akácnál is). Mindezt szintén csak az erdész engedélyével végezhették el, s az ő tudtával, de írásbeli engedély nélkül is elvihettek a nyesedéket. 85 A köztes művelésben kétféle kapát használtak: a nagyobbal a fák tövét, a kisebbel a veteményeket kapálták. (16. kép.) Legeltetés, kaszálás A vákáncsosoknak megengedték, hogy állataikat a vákáncs-földön legeltessék. Azonban „legeltetni ezekkel az állatokkal is csak az erdőgondnokság által kijelölt olyan területen szabad, ahol a legelő állat kárt nem tehet. Ha károsítástól kell tartani, a kipányvázás vagy istállózás kötelező."^ A még feltöretlen területen pedig - engedély és dézsmálás mellett - állataik részére kaszálhattak is (a lekaszált széna fele a várost illette). 87 A szántóföldek közt elmaradt egyes bokrok környékét is le lehetett vágni - engedélylyel. 88 Fakitermelés A múlt század végén a fakitermelést városi lakosok, elsősorban ácsok és kőművesek végezték. Fizetést a végzett munka mennyisége után kaptak. 80 Később vállalkozókat fogadtak erre a munkára, de a XX. század 20-as éveitől ismét a városiakkal vágatták az erdőket: olcsóbbnak bizonyult ez a módszer, s ezek az emberek az erdőben sem tettek annyi kárt. „ ... az állami erdőhivatah nokoknak módjukban van a munkásokat a íatelepítőkből és egyéb erdei munkálatokat végző munkásokból rekrutálni és a nagyobb ügyeimet kívánó ritkító tisztító vágásokon az ilyen munkásokat alkalmazni, akik tudatában vannak, hogy milyen nagy fáradsággal lehet erdőt telepíteni és az erdőket megoltalmazni, fenntartani." !K) Így, bár a telepítők részére külön téli munkaalkalmat nem tudott biztosítani az erdőgazdaság, a fakitermelési munkáknál elsősorban őket alkalmazták." 1 A favágásért általában 1,30 P-t fizettek köbméterenként. 02 83 VF 1906. 4. 84 ESZ 1921. 10. 85 VF 1906. 3. 86 ESZ 1921. 12. 87 Uo. 9. 88 VF 1906. 7. 89 Zelizy Dániel i. m. 684. 90 Debrecen szab. kit. város törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyve az 1929. évről. (A továbbiakban Kgyj.) 915-916. 91 Kgyj. 1934. 1063. 92 Vértesi Sándor közlése. 260