A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

13. kép. Vákáncsos eke élő vákáncsosok azonban már így emlékeznek vissza: „Mikor a két hód íőd ki lett takarítva, akkor jött a művelése. Vagy szántottunk, vagy pedig ásóval, kinek hogy vót ereje hozzá. . . Tisztítás után letrágyázták a fődet egy summába, leszántották, s úgy ültettek."

01 A telepítők könnyű, ún. vákáncsos vagy egylovas ekével szántottak. Ennek könnyű kezelhetősége elősegítette, hogy a fák közeit minden nehézség nélkül megműveljék vele.: Természetesen ezt a könnyű ekét csak laza, homokos talajon lehetett használni. (13. kép.) Csemetenevelés Török Gábor erdőmester 1882-ben megjelent tanulmánya szerint az összes erdőt sarj erdő üzemmódban kezelték ezekben az években - 40, 60 és 120 éves forda mellett. Csupán kísérletként említi a vetés és az ültetés alkalmazását. A vetésnek három módját ismerteti: 1. Fészekre való vetés, a fennálló állabok alá; 2. Mezőgazdasági terményekkel együtt (rozs, kukorica) 3. Az uralkodó fanem védertvénnyel való megtelepítése. Védertvény az akác, amelyet az uralkodó fanem megtelepedése után a város fásítására használnak fel. Az ültetést 5 éves csemetékkel szintén kísérletként említi. Szerinte ez a mód jobb ugyan a vetésnél, de anyagi okok miatt csak hézagok pótlására használható.

62 61 Vértesi Sándor közlése. 62 Török Gábor i. m. 965-66. 255