A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

hogy a középkor folyamán mikor vesztette el jelentőségét, nem tudjuk. 1550-ben merül fel ismét megépítése, mint igen nagy hadászati fontosságú helynek. A török kézre került új vár pusztulása 1686 után következett be, végleg az 1879-es nagy árvíz vitte el maradványait (Komáromy, 1943. 102-104. p.). 3. Az Árpád-korban és 1550-ben is királyi vár volt Szolnok, majd a töröké 1685-ig. 4. 1550-ben a budai pasa is készült megerődíteni Szolnokot (PmO 389. p.), de a magyarok megelőzték. Az építést nagyon szorgalmazta György barát (Fráter 276. p. - 1551. aug. 24., ill. korábban 1551. aug. 8. és 10. uo. 268. és 269. p. Báthory Andrást is kérte Szolnok megvédésére még 1550. dec. 30-án uo. 200. p.). Törökkori képére Bálinth, 1870. 306. p. és Evlia II. 212-213. p. - magyar részről pedig Tinódi (RMKT III. k. Budai Ali basa históriája 401-408. sor). Török őrségére Defterek I. 74-76., 98-99., 130-131., 264-265. és 384. p., ill. Merényi, 1894. 261. p. - ezekből megállapítható, hogy őrségének száma fokozatosan csökkent a török terjeszkedésével. 1552-es ostromának és elestének nagy irodalmából néhány: Szendrei, 1889. - Illéssy, 1893. - Illéssy, 1897. - Belitzky, 1969. A vár történetének legrészletesebb, legkitűnőbb összefoglalása Komáromy, 1943. - Irodalmi adatokban gazdag, bár sok újat nem adó összefoglalás Scheftsik, 1935. 327-330. p. Régészeti leletmentések a vár területéről RégFüz 10., 11. és 15. sz. 58., 76., ill. 91. p. További adatok: Basta I. és II. igen sok említés stb. BTSzK 490. p. - Vlev 19., 32-33., 40-41., 44-45., 51., 53., 55-59., 6068. p. - TMAO I-IV. és VII. k. sok adat. - Gerecze, 1906. 416. h. - kézirat Soós XI. k. f. 171-208. SZŰDI (Arad m.) Románia 2. Első említése 1471-ben (Csánki I. 763. p.). Elpusztulásának időpontja nem ismert. A XVIII. század végén egy tornya még állt és az alapfalak kb. 95 m hosszan követhetők voltak (Márki, 1892. 116. p.). 3. 1471 előtt a szeri Pósafiaké (birtokaikra lásd Csánki I. 787. p.), de ezeknek ekkor történt kihalásával a király a guthi Országhoknak és a nádasdi Ongoroknak adta (lásd birtokaikat uo. 786-787. p.). A vár 1499-ben is említve egy hatalmaskodás kapcsán - Dl. 29.891). 4. 1506-ban II. Ulászló a gersei Pethő családnak adta a várkastély felét (Temes MVV 96. p.). Helyére, irodalmat adva Gerecze, 1906. 885. p. SZŐLLÖS (Ugocsa m.) Szovjetunió 2. Első említése 1308-ban (Csánki I. 430. p.). De elpusztulhatott, mert a Perényiek 1399-ben kaptak engedélyt Zsigmond királytól Szőllősön várépítésre (Csánki uo. ih.). 1405-ben a király megújította engedélyét (uo. ih.). 1475-ben már van adatunk a várról (Dl. 45.602). A XVI. században is áll (Demkó, 1914. 636-637. p.). Akkor kilenc falu tartozott uradalmához (uo. ih.). 3. Lásd fentiek és Csánki I. 440. p. 4. Oklevél még az említetteken kívül, mely említi a várat 1315. VII. 1. Dl. 70.606. Lásd még Gerecze, 1906. 956. h. és kéziratban Soós XXX. k. f. 14-20. SZÖLLŐS (Arad m.) Románia 2. Első említése 1479-ben (Borovszky II. 44. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Ezen egyetlen említésén kívül más adatunk nincs rá. Szőllős helységre lásd Csánki I. 779. p. ebben az időben Illyei-Dienessy-Dóczi birtok volt. Birtokaikra lásd Csánki I. 784-785. p. TAMÁSHIDA (Bihar m.) Románia 2. Első említése 1584-ben, török palánk, melynél hidat építettek a Fekete-Körösön (Dankó, 1959. 13. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Helyére, irodalomra lásd Gerecze, 1906. 236. p. TAMASVÁRA (Ugocsa m.) Szovjetunió 2. Első említése 1323-ban, mikor elpusztult. A Kata nemzetségbeli Tamás építtethette a várat a XIII. század második felében Csánki I. 435. p. szerint. 3. Lásd fentieket. 4. A XIV. század közepén újra áll Bábony vára néven, a XV. században nem említik a várat (uo. ih.). Csak a falu őrizte meg máig emlékét nevében. 218