A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

jávai elcserélte a vár felét (Borovszky II. 489.). 1564-ben, Telegdy István adólajstroma szerint romokban hevert (Torontál MVV 104. p.). 3-4. Lásd a fentieket. POCSAJ (Bihar m.) 2. Első említése: 1425-ben, mikor az álmosdi Csirék engedélyt kaptak Pocsajon kő- vagy favár építésére (Csánki I. 631. p.). Elpusztítása 1660-ban, Szejdi pasa hadjárata során következett be (Szalárdi, 498-500. h. 3. Birtokosait lásd fenn, uradalmukat uo. Csirék kihalása után a vár a Bajoniaké (Bunyitay III. 288. p. - 1514-ben). 4. Lásd még Jakó, 1940. 325. p. 1665-ben török összeírásban „Pocsaj pusztult vár"-ként említve (TMOkl 250. p.). Evlia II. korábbi leírása 243. p. „Egy tó partján, négyszögű, erős épület, szép bástyával. . . Külvárosát is árok és erős kerítés veszi körül..." - Uradalmának XVII. századi inventáriumai: Makkai, 1954. 319-325. p. (1642-44., ill. 1649.). Lásd még ETE V. 567. p. (1551.) - Nadányi, 1938. 505. p. Dankó, 1959. 67. p. - K. Nagy, 1884. 18-19. p. (Szejdi 1661-ben helyreállíttatta az elpusztult várat, s ezt az erősséget írta le Evlia II. 243. p. - Bihar MVV 134-135. p. Gerecze, 1906. 231. h. - Soós XXXV. k. f. 176-178. RAKAMAZ (Szabolcs m.) 2. Első említése 1536-ban, mikor Horváth Ferenc regéci kapitány írta a zemplénieknek, hogy Zápolya Rakamazon új várat építtetett (H. Takács, 1970. 230. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Lukinich, 1913. 589. p. 1564-ből hoz adatot arra, hogy Rakamazon Némethy Ferenc várat építtet. Hogy viszonylik ez a fentihez, nem tudjuk, helye ismeretlen. RASKA (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése: 1485 körül („castellum de Raska" Csánki I. 335. p.). Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. Birtokosai a Ráskaiak (Csánki I. 379. p.). - Birtokaikat lásd uo. ih. 4. További adatokat lásd még Zemplén MVV 93. p. RÉKAS (Temes m.) Románia 2. Első említése 1476-ban (Csánki II. 19. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtoka fölött 1476-ban és 1489-ben a Csornaiak és a dobozi Dánfiak pörösködtek, majd a Harasztiaké stb. (Csánki II. 19. p.). 4. Lásd még Temes MVV 113. p. ROZSALY (Szatmár m.) 2. Első említése: 1445-ben (Szirmay II. 271.). 1441-ben még rozsályi Kun Jakab azt írja „castrum vei castellum non habemus" (Csánki I. 467. p.). Lerombolása 1699ben történt Strassaldo által, csak egy szárnya maradt épen, amely napjainkig megvan, a felismerhetetlenségig átalakítva (H. Takács, 1970. 232. p.). 3. A rozsályi Kunok uradalma Szirmay II. 271. p. szerint meglehetősen jelentős volt, a hozzátartozó falvak felsorolását lásd ott. Még a XVII. században is a rozsályi Kunoké (Károlyi IV. 377. p. - 1659.). 4. 1676-ból inventáriuma ismeretes (U et С III. 292. p.). 1864-ben a hagyomány a következő volt (Pesty, Hnt Szatmár m. 244. p.) - „ . . . ebben a községben épült egy nagyobb kiterjedésű vár, mely azonban az ellenség által majd nem végképpen el pusztíttatott és jelenleg annak csak egy negyedrésze épségben fen tarttatik ..." - Lásd még Lukinich, 1913. 386. p. - Rozsályra adatok az Antal család levéltárában (Baán, 1942-1945. 381. p.). RUSZKA (Ung m.) 2. Első említés 1553-ban, peres idézés a leleszi konventtől Ruszka várába címezve Dobónak (Soós XXXI. k. f. 95-96. között. Feltételezhető, hogy ősi fészkük már a XVI. század közepe előtt is vár volt. 3-4. Ruszkára lásd általában Csánki I. 398. p. A Dobók birtokára Csánki I. 402. p. SÁMSONVARA (Békés m.) 2. írásos említésünk sem a közép-, sem a törökkorra vonatkozólag nem maradt 212