A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

sz., ZsO II/2. 7232. sz. 1478:6. te. 2. § szerint a jobbágyokat ne terheljék a végvárak körüli munkákkal, de ez alól többek között kivétel Harám. Várnagyai egyben Krassó megye alispánjai a XIV. században (Wertner, 1907. 188. p.). 1503-ban már a töröké, mert a szultán a hétéves béke egyik feltételeként az elfoglalt Harám vár megtartását köti ki (1503. nov. 4. Dl. 39.328). A török a régi vár helyén később 1598-ban csinált erősséget (Balogh, 1966. 157. p.). Adatok még: Gyóni, 1938. 25. és 28. p. (XII. századi adatok). Végül Pesty, 1874. 20-24. p. HATVAN (Heves m.) 2. Első említéseinél korábbi lehet, mert az egykori vár területén földmunkák során Árpád-kori cserepek is kerültek elő a XVI-XVII. századiak mellett. Valószínűsíthető XVI. századnál koraibb volta Chobot, 1915. 179. p. és Rég. Füz. 11. (1959), 73. p. és 13. (I960), 111. p. Előkerültek a törökkori palánkvárhoz tartozó tölgyfacölöpök is. A XVIII. századra már elpusztult, Pesty: Hnt Heves megye f. 129 szerint romjaiból építették a Grassalkovich kastélyt és a kolostort. 3. Birtokosai a Nagyhatvaniak, birtokaikra Csánki I. 54. p. 1544-ben lett a töröké (Chobot, 1915. 179. p.). 4. Török őrsége: 1558,/59-ben 359 fő Defterek II. 235. p.

; 156l/62-ben a lovasok száma 137 Defterek I. 129. p.; 1562-ben a teljes őrség 453 fő (Defterek I. 173-174. p.), 1577-ben pedig 550 lovas és 432 gyalogos (Merényi, 1894. 261. p.). 1596-ban ideiglenesen felszabadul a török alól, de hamar visszafoglalták. Buda viszszafoglalása után, 1686-ban a török őrség elhagyta, felrobbantotta, de újra őrséggel látta el kijavítva Lotharingiai Károly (Chobot, 1915. 180. p.). Lásd még történetére Ováry 240. p. - Nlev 60-64. p. - TMÁO II-III. VII. VII. köt-ben több adat - Heves MVV 145-146. p. - Gömöry, 1894. - Szepes, 1940. - Soós, 1911. - BTSzK 537., 549. p. stb. - törökkori képe Evlia II. 107-109. p. Történetéről még Vályi II. 151-153. p. - Irodalom: Gerecze, 1906. 373. h. és Kertész, 1937/2. HEGYES (Csanád m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1489-ben, amikor Kinizsi Pál a Harasztiaknak eladta (Csánki I. 691. p.). Pusztulásának idejét Borovszky Bali bég 1529. évi hadjáratával hozza kapcsolatba (Torontál MVV 122. p.). 3. 1489-ig Kinizsi Pálé, aztán a Harasztiaké, a hozzá tartozó uradalomra lásd Csánki I. 697. p. 4. Maradványairól, történetéről még Borovszky II. 208. p. továbbá Fridrik, 1878. 223-224. p. („ . . . a község éjszaki részén »Várhegy« nevű romnak maradványai látszanak, melyek a szántásra máig is gátlólag hatnak . . .") HELMEC (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése: 1494-ben (Dl. 97.510.). A XVII. század végén már pusztán állt (U et С I. 346. p.). 3. Pálócziaké, majd Perényi Péteré, uradalma pontos kiterjedésére ez idáig nem találtunk adatokat. 4. Lásd még 1526. Dl. 72.218 - 1548-ban királyi parancs hagyta meg lerombolását (Zemplén MVV 60. p. - 1654. Rákócziaké a vár, tehát, ha lerombolták is, újra fölépíthették (H. Takács 205-206. p. - irodalom: Gerecze, 1906. 1052. h. HEVES (Heves m.) 2. Mint ispánsági központnak már a XI-XII. században lehetett vára. A XVI. század vége óta török palánk Heves MVV 154. p. szerint. Pusztulásának pontos időpontja ismeretlen. 3. Eddig ismert fennállása alatt birtokosai a törökök. Árpád-kori várispánsági központ szerepére (Pesty, 1880. 148-163. p. és Pesty, 1882. 252-254. p.). A XV. században nem említik várként, a század végén a Kompoltiaké (Csánki I. 54. és 81. p.). 4. Vára említve 1644 körüli levélben (TSchriften 354. p.), 1685-ben foglalták vissza a töröktől (Heves MVV 153-154. p. lásd még uo. ih. további adatok is). HOROGSZEG (Torontál m.) Jugoszlávia 2. Első említése: 1503-ban (Dl. 21.173), mikor Corvin Jánosnak elzálogosítják az Ernusztok. Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosait lásd 2. pont, uradalmára uo. /^* 201