A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

1552-ben foglalta el a török (Juhász, 1935. 2. p.). Törökkori állapotára lásd Bálinth, 1870. 304. p. (kerített város, erős építésű várral). Történetének rövid összefoglalása: Temes MVV 34. p. (Az 1699. évi karlócai béke értelmében 1701-ben rombolták le, egy tornya maradt csak.) Irodalmát lásd Gerecze, 1906. 883. h. CSÁLA (Arad m.) Románia 2. Első említése 1486-ból származik (Csánki I. 760. p.). Bizonyára még 1551 körül, török kézre kerülése idején elpusztulhatott, mert a török zsoldlajstromokban és egyéb forrásokban később nem találhatjuk nyomát. 3. Birtokosai a Guthi Országh-ok, birtokaikra lásd Csánki I. 786. p. 4. Oklevelei: 1495. Dl. 59.846 - 1500. Dl. 20.907 - 1508. Dl. 59.981 - 1510. Dl. 59.988 - 1514. Dl. 60.029 1552. Dl. 64.807. 1511. évi említése (castrum Challya) - Krassó 493. p. 1514-ben várnagyai ostrom nélkül feladták a felkelő paraszthadaknak (Márki, 1913. 278-279. p.). 1551-ben foglalta el a török (Dudás, 1896. 11. p.). Történetének legrészletesebb összefoglalása Márki, 1882. (a vár helyének pontos megjelölésével). Lásd még Márki, 1892. 118. p. Evlia I. 15. p. 1660-ból mint várat említi, kérdés, valóban állt-e még és miért hallgatnak róla száz évig a források. Irodalma: Gerecze, 1906. 113. h. Kézirat: Soós II. k. f. 171-174. CSANÁD (Csanád m.) Románia. 2. Első említése 1003 körűire tehető, mikor Ajtony vezér, akinek a későbbi Csanád helyén Marosvár néven állt vára, szembekerült Szent Istvánnal, de Csanád vezér csapatai legyőzték, s Csanád lett az első királyi ispánja a megyének (Györffy, 1966. 852. p.). 1241-ben a tatárok bevették, lerombolták (uő. uo. 853. p.). Újjáépült, 1551től, ill. 1552-től a töröké, visszafoglalása 1685-ben következett be, s az 1699-es karlócai béke értelmében 1701-ben lerombolták (Torontál MVV 83. p.). 3. Birtokosai Ajtony és Csanád után a csanádi püspökök - a püspökséget 1030ban létesítette Szent István (Györffy, 1966. 852-853. p.). A püspöki birtokokra lásd Csánki I. 708. p. és Juhász 1-6. 4. Várát említi Anonymus („castrum Ohtum" és „castrum nunc Sunad nuncupate") (SRH I. 50. p.). Oklevelek: 1514. Dl. 22.631 - 1494. Dl. 30.934. Várispánság voltára Pesty, 1882. 199-200. p. 1514-ben a fegyveres paraszthadaknak Csáky Miklós püspök feladta a várat (Márki, 1913. 217. p.). Török foglalás előtti helyzetéről lásd a várnagy levelét 1551-ből (Szalay, 1861. 82. p.). 1551-ben foglalta el a török, de még ebben az évben sikerült visszafoglalni, ám 1552-ben végleg török kézre került (Szegő, 1911. 103. p.). Törökkori őrségére két adatunk van: 1577-ből (Merényi, 1894. 261. p.), 1590/91-ből (Defterek I. 382. p.) az utóbbi szerint 1590/91-ben 73 fő volt az őrség. Bethlen Gábor 1626. évi Memorialéjának számai túlzottnak látszanak (ТМАО I. 471. 474. p.). Az 1590-es években többször cserélt gazdát, de végül a török maradt benne úr egészen 1685-ig (Torontál MVV 83. p.). Törökkori állapotáról eléggé pontos képet ad Evlia II. 222-223. p.) a Marostól egy nyíllövésnyire feküdt a vár, négyszögű, erős palánk, a külső várost is palánk vette körül). XVIII. századi leírása: Vályi, I. 369. p. További irodalom: Juhász 1-6. - Karácsonyi, 1884. - Szentkláray, 1892. 109. p. - kézirat: Soós VII. k. f. 208-242. nagyszámú irodalmi utalással. CSÁSZLÓ (Szatmár m.J 2. Középkori említése nem ismeretes, pusztulásának idejéről sincs adatunk. 3. A Kata nemzetség birtoka volt, itt állt monostoruk is (Maksay, 1940. 122. p.). Uradalmának kiterjedését nem ismerjük. 4. Fentiekre lásd Németh, 1968. 132. p. CSAT (Borsod m.) 2. Első általunk ismert említés 1557-ből való az erődített, árokkal körülvett udvarházról, amely 1563-ban is állt. Későbbi sorsáról nem tudunk (H. Takács, 1970. 215. p., Borovszky, 1909. 88. p. alapján). 3. Uradalmára, birtokosaira közelebb adatok fentieken kívül általunk nem ismertek. 4. Irodalomra lásd a fentieket. CSEGEVÁR (Szabolcs m.) 194