A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

2. Első említése 1631-ből ismert (Makkai, 1954. 311. p.). A várkastély főépülete még ma is áll. 3. A XVII. században birtokosai a Rákócziak. Uradalmára lásd Makkai, 1954. 4. Leltára ismeretes 1631-ből (Makkai, 1954. 311. p.), továbbá 1638-ból uő. uo. 312-314. p. Irodalma: Gerecze, 1906. 1049. p. Említése Zemplén MVV 33. p. és Vályi I. 251. p. Borsi történetének gyenge feldolgozása: Dongó Gyárfás, 1904-1905. A kastély 1731. évi állapotáról Dongó Gyárfás, 1911. 319-323. p. BORSÓVÁ (Bereg m.) Szovjetunió 2. Első említése egy 1213-i oklevél 1085-re vonatkozó adatában, a következő 1232-ben (Györffy, 1966. 535. p.). 1264-ben már nem várnak, birtoknak említve csak. (Uő. uo. 535. p.) 3. A feltehetőleg Szent István által szervezett Borsóvá megye központja és esperességi székhely. (Györffy, 1966. 535. p.) 4. Anonymus is említi Borsovát, mint az állítólagos Szálán fejedelem várát, melyet a magyarok a honfoglaláskor leromboltak (SRH I. 53. p.). Megye és várispánság voltára lásd Pesty, 1880. 191-200. p. és Pesty, 1882. 196-199. p. Oklevélkiadások: Reg. Arp. I. 497. sz. és II/2-3. 3171. és 3307. sz. továbbá Kállay I. 12. és 21. p. stb. Történetére legrészletesebb összefoglalás: Sipos, 1911. BÖRVELY (Szatmár m.) Románia 2. Első említése 1430-ból való (Maksay, 1940. 119. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Gutkeledek birtoka volt, uradalma nem ismert, a XV. századra léte is csak áttételesen őrződött meg. Vársziget és Várutcája név alatt (Maksay, 1940. 119. p.). 4. A földvárról Pesty: Hnt. Szatmár m. 76. f. - A Láp nevű határrészben van egy sziget Vársziget néven, földvár. Állítólag Rákóczi György korában is használták. Leírja a várat és környékét Herman, 1887. 479. p. Kézirat: Soós XXII. k. f. 125. BÜKI (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1469-ből ismert (Csánki II. 135. p.) Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1469-ig a Zsámbokiaké, akiknek ekkor bekövetkezett kihalása után a lekcsei Sulyok család örökölte (Csánki, II. 135. p.). Uradalmára lásd uő. uo. ih. 4. A vár történetének feldolgozása nincs, kézirat: Soós IV. k. f. 82. Lásd még TT 1890. 105-117. p. BUTKA (Zemplén m.) Csehszlovákia (1) 2. Első említése 1489-ben, ekkor kaptak Buttkay Péter és testvérei várépítésre engedélyt Mátyás királytól, elpusztult váruk pótlására. Tehát már e helyen azelőtt is állnia kellett egy eddig ismeretlen korban épült erősségnek. (Zemplén MVV 33. p.) Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Tulajdonosai a XV. században a Buttkayak. Uradalmára lásd Csánki I. 369 p. 4. További irodalmáról nincs tudomásunk. A község DK-i oldalán feküdt. Zemplén MVV 33. p. szerint a vár, ásott árok vette körül éppúgy, mint a község felső végén épült várat, amely a Wiczmándiaké volt. BUTKA (Zemplén m.) Csehszlovákia (2) 2. Első említésének időpontja nem ismeretes előttünk. Pusztulásának időpontja bizonytalan. 3. Tulajdonosa Buttkay László veje Wiczmándy Mátyás volt. Uradalmának kiterjedése ismeretlen. (Zemplén MVV 33. p.) 4. A község felső végén a Duna-patak és egy ásott árak képezte szigeten volt a vár. (Zemplén MVV 33. p.) CÉKE (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése 1392-ből ismert (Leleszi elench. I. Litterae I. No. 25.). Pusztulásának ideje ismeretlen. Várának maradványaira már csak a „Várhegy" elnevezés utal (Zemplén MVV 37. p.). 3. A Czékeieké, a sóvári Soósoké stb. Gyakran változó birtokosaira lásd Csánki I. 333-334. p. és Zemplén MVV 37. p. Uradalmára Csánki I. 334. p. 4. Okleveles említései: 1407. (Dl. 57.140 és Dl. 44.560.) 1408. Dl. 57.413 - 1418. 192