A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

További irodalom: Palugyay, 1855. 195. p. Dankó, 1959. 60-61. p. Kézirat: Soós IV. k. f. 270-282. p. BESENYŐ (Csanád m.) Románia 2. Első említése 1551-ben, mikor először foglalta el a török (Borovszky II. 57. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen, 1552 után nem tudunk említéséről. 3. Birtokosának neve, uradalmának kiterjedése ismeretlen, elfoglalásakor királyi erősség, 4. Az 1551-i ostromára és visszafoglalására, majd 1552-ben véglegesen török kézre kerülésére lásd pl. Dudás, 1896. 11. p. Torontál MVV 96. p. és 393. p. Borovszky II. 57. p. szerint 1804-ben egy téglából épült tornya még állt. BESZTEREC (Szabolcs m.) 2. Árpád-kori földvárának írott emléke a középkorból tudomásunk szerint nem maradt fenn. Pusztulásának ideje ismeretlen, az Árpád-kor végére tehető. (Németh, 1968. 132. p.) 3. Birtokosai a Hontpázmányok, majd a Balog-Semjén nemzetség (lásd uo. 128. p.). Uradalmának kiterjedése ismeretlen. 4. Ásatása: Rég. Füz. 22. 1969. 56. p. Közvetlenül mellette monostor. Leírásai: Vályi I. 202. p. „ . . . hajdani sántzolatokkal erőssíttetett Vára tavak között épültt vala . . ." Továbbá Pesty: Hnt. Szabolcs megye p. 29. 1864-ből - „Van továbbá a község határán egy ódon vár; melynek ugyan ma már csak föld sánczai vágynak meg; a község határán elvonuló Icze és Járos folyamok által környezve . . ." Kézirat: Soós XXII. k. f. 10. BIHAR (Bihar m.) Románia 2. Első említése 1177-ből (Györffy, 1966. 601. p.) Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Bihar a XI. században püspöki központ, Szent László tette át Váradra a püspökséget (Jakó, 1940. 214. p.). A ducatus egyik központja lehetett, Gedai, 1969. 99103. p. szerint a dux székhelye, s talán itt verték a ducatus pénzeit is. Mint a királyi vármegye központja szerepelt a bihari vár, birtokaira Györffy, 1966. 603. p. 4. Ásatásaira: Cséplő, 1901. és Tóth-Szabó, 1900. 547-551. p. Utóbbi hozza a vár részletes leírását. Lásd még erre K. Nagy, 1884. 41. p. A költött Ménmarót várának tulajdonítja Anonymus (SRH I. 59. 60. 103. p.). A bihari várispánságra Pesty, 1882. 183-187. p. A földvár irodalmát legrészletesebben adja: Gerecze, 1906. 210. h. Az 1660. évi török hadjárat kapcsán említi Szalárdi 522. p. Említése, ill. leírása Vályi I. 212. p. és Bihar MVV 53. p. Kézirat: Soós XXXV. k. f. 3-35. BODORLAK (Arad m.) Románia 2. Márki, 1892. 120. p. szerint vára már a XVI. század elején állt, de első biztos említése 1551-ből való, amikor a török elfoglalta (Torontál MVV 393. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen, utóbbi időpont után a forrásokban nem találtunk adatot további létére. 3. Birtokosainak, uradalmának története ismeretlen. 4. Irodalma: Gerecze, 1906. 117. h. Említés: Lukinich, 1918. 66. p. Kézirat: Soós II. k. f. 147. BODROG (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1192-ből ismert (Györffy, 1966. 711. p.). Uő. földvárát már a X. században is esetlegesen fönnállónak véli. Elpusztulását pedig uő. uo. 712. p. a tatárjárás idejére teszi. 3. Királyi megyeszékhely kezdetben és a vár fennállásáig ez a jogviszony nem is változott. Uradalmára lásd Györffy, 1966. 712. p. 4. Hosszú vita folyt Bodrog és Bartán vára azonosságáról amit Györffy, 1966. 713. p. döntött el véglegesnek látszóan megállapítva, ti. hogy nem azonosak. A Bodrog-Bartán azonosság egyik fő képviselője Iványi, 1881. A vármegyére és várispánságra lásd Pesty, 1880. 219-253. p. és Pesty, 1882. 187-189. p. További irodalom: Iványi, 1892. és Iványi, 1889. 33-39. p. Oklevél: Dl. 97.856 (1255). Kézirat: Soós III. k. f. 101-120. p. - szintén a Bodrog-Bartán egyezés híve. BORSI (Zemplén m.) Csehszlovákia 191