A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

3. A helyneveknek van egy csoportja, amely vár létére enged következtetni, viszont minden egyes név etimológiai vizsgálatára és a jelölt hely régészeti vizsgálatára nem került még sor. E tekintetben egy készülő tanulmányunk1 ban próbálunk néhány kérdésre feleletet adni. Az érintett okok miatt az adattárba fölvetteken kívül még kb. 40-50 alföldi vár létezhetett a X-XVII. században. Adattárunk rendszere a következő: ABC-sorrendben soruljuk föl a várakat, várkastélyokat, megerősített udvarházakat. A várak nevét a fennállásuk, ill. használatuk idején fennállt névalak, ill. ma is élő nevek esetében a mai kiejtés és helyesírás szabályai szerint közöljük. Az adattár beosztása: 1. A vár neve, a megye megjelölése, melyhez területileg tartozott. Utóbbi vonatkozásban a csak Árpád-korban állt és használt várak esetében az akkori megyebeosztást, a később is használtaknál, ill. a XVI-XVII. században épülteknél a XV. századi helyzetet vettük figyelembe. 2. A vár első említése. Elpusztulásának ideje. 3. A vár főbb birtokosai. Utalások a hozzá tartozó uradalomra, annak nagyságára. 4. Bibliográfiai kalauz. (A 2-3. pont alatti hivatkozásokban felsorolt művek adatai nem szerepelnek benne.) Csak a várra vonatkozó címeket soroltuk föl, mert az uradalom összes településére, valamennyi birtokos család történetére stb. vonatkozó adat felgyűjtése belátható időn belül egy ember erejét meghaladta volna, ill. a terjedelmet többszörösére duzzasztotta volna. A bibliográfiai kalauzban valamennyi cím rövidítésrendszerrel került felvételre, így a rövidítésjegyzék egyben a bevezető tanulmányban és az adattárban felhasznált irodalom teljes jegyzéke is. Irodalomjegyzékünk - helymegtakarítás céljából - az általánosan ismert és használt bibliográfiák (Bodor, 1944. - Kosáry, 1951-1958.. - Kosáry, 1970. és Boskovics, 1965.) adatait csak részben tartalmazza. A Dl. számok alatt fölsorolt oklevelek nem jelentik a teljes okleveles anyagot - ennek átnézésére nem vállalkozhattunk -, csak az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja Adattárának regesztagyűjteményét használtuk. Adatgyűjtésünkben kompromisszumra kényszerültünk. Csak az eddigi feldolgozásokra, jelentősebb kéziratos gyűjteményekre, adattárakra támaszkodhattunk. Az így kapott anyag hiányosságai jól kitapinthatók, s további kutatásokra ösztönöznek. Nem egy terület kutatásának lezárásszerű összegzése, hanem éppen a kutatás megindítása volt a célunk. Adattárunkhoz az irodalmi anyag gyűjtését 1970. december végén zártuk le, azóta megjelent publikációkat csak kivételesen vehettünk tekintetbe/

10 40 Újabban jelentős eredményekre jutott pl. Bácskai Vera: A vármegyei önkormányzat a XV. században és a XVI. század elején. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp., 1971. 9-34. (adatok Gyulára, országos összehasonlító anyaggal); Szántó Imre: A Temesvidék és a Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben Sz 1971. 16-56.; Kiegészítések: Nyársapátra-. Éri István: Cegléd és Nyársapát határvillongásai a XVII. század végén (Cegléd, 1958); Szegedre Szántó Imre: Az 1552. évi szegedi hadjárat. Acta Univ. Szegediensis . . . Acta Hist. Т. XXIX; (Szeged, 1968) 3-29. Kéziratunkat 1971 áprilisában zártuk le. 186