A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Régészet, Ókortudomány - B. Angyal Katalin–Balla Lajos: Studia Dacia

IV. Ballá Lajos Ismét a consularis címről A kutatás régebben felismerte a jelenséget, hogy a consularis tisztségmegjelölés a principátus időszakában, különösen a III. században viszonylag gyakran előfordul a feliratokon, mint a két vagy több légiós tartományok helytartóinak címe az általában használt - hivatalos - legátus Augusti pro praetore helyén, illetve ritkábban azzal együtt.

1 A közelmúltban Fitz J.

2 vizsgálta részletesen a consularis (=leg. Aug. pr. pr. provinciáé) cím időbeli jelentkezésének és elterjedésének kérdését, s arra a következtetésre jutott, hogy a consularis elnevezés használata a II. század 50-es éveitől mutatható ki a feliratokon, s ezt követően vált gyakorivá, illetve figyelhető meg széles területen az epigráfiai gyakorlatban. Egy korábbi publikációnkban egy fontos pannóniai kőemléket, amelynek állítója feloldásunk szerint co(n)s(ularis)=\eg. Aug. pr. pr. provinciáé Pannóniáé vei Pannóniáé superioris volt, Traianus, illetve Hadrianus korára datáltunk,' újabban pedig R. Syme'

1 és G. Alföldy

5 fejtett ki Fitz J. felfogásától eltérő véleményt. Decebalus foglyulejtője sírtáblájának M. Speidel" által most közzétett brillians publikációja ismét felhívja a figyelmet a Fitz J. felvetette kérdésre, illetve felfogásának vitatható részeire. Fitz véleményének bizonyítására 22 - a trés Daciae, Pannónia inferior, Pannónia superior, Germania superior, Germania inferior, Britannia és Numidia területén szolgálatot teljesített - helytartót sorol fel, akiket a feliratok 1 Th. Mommsen, Römisches Staatsrecht II. (Leipzig, 1874) 222-.; Kubier, „Consularis" RE 4 (1901) 1138-.

; A. v. Domaszewski-B. Dobson, RO

1 (Köln-Graz, 1967) 29.; R. Paribeni, in: E. Ruggiero, Diz, epigr. 2 (1910) 865-.; Daremberg-Saglio, Dictionnaire, „Consularis" 1/2. 1483.; Thesaurus Linguae Latinae 4 (1906-1909) 570-. „Consularis"; A. Stein, Die Reichsbeamten von Dazien. DissPann I., 12. (Bp. 1955) 54-. 2 J. Fitz, Epigraphica 26 (1964) 54-.; Id. Alba Regia 6-7 (1965-66) [Székesfehérvár, 1966] 207. 3 L. Bállá, Acta Univ. Debr. VI/1. (1959-60) 201. = Epigr. Studien 4. (Köln-Graz, 1967) 61-. = AE 1966, 194. = AE 1967, 378. Die römischen Steindenkmäler von Savaria. Hsg. von A. Mócsy und Т. Szentléleky, (Bp. 1971) К. No. 57. 4 R. Syme, História 17 (1968) 89.; Id., Dacia NS 12 (1968) 335., No. 4. 5 G. Alföldy, Fasti Hispanienses. Senatorische Reichsbeamte und Offiziere in den spanischen Provinzen des Römischen Reiches von Augustus bis Diokletian. (Wiesbaden, 1969) 26-., Id. még: 215. 6 M. Speidel, JRS 60 (1970) 142-. 160