A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Régészet, Ókortudomány - Sz. Máthé Márta: Újabb adatok a korai rézkor időrendjéhez

Sz. Mathe Márta Ujabb adatok a korai rézkor időrendjéhez (A hajdúszoboszlói temető) Ügy tűnik, a rézkor kérdéséhez kevés hozzászólni való lehet olyan helyen, mint a Tiszántúl, ahol az őskori kultúrák közül a korai és javarézkoriak lelőhelyei jól és alaposan publikáltak, sőt nem egy összefoglaló munka jelent meg e témakörből.

1 Nem célunk ez áttekintő munkák számát szaporítani, csupán egy újabb lelet kapcsán a bizonytalan, illetve eldöntetlen kérdések számát csökkenteni. A hajdúszoboszlói vasútállomás területéről 1928-ban kerültek elő az első - rézkori temetőre utaló nyomok. Ezek alapján Zoltai és Sőregi, egy tizenkét sírból álló temetőrészietet tártak fel. A sírokat - mellékleteik alapján - Zoltai összevetette az akkortájt közzétett bodrogkeresztúri és pusztaistvánházi temetőkkel, s azokat a bodrogkeresztúri kultúrkörbe sorolta.

2 A temető mellett a két ásató telepnyomokat is megfigyelt, de erről a közleményben csak nagyon szűkszavúan emlékeznek meg. „A felbontott sírok közelében, ott, ahol az új csatorna derékszög alatt déli irányba, a vasúti töltés felé fordul, azután a város felől körülbelül 100 méter távolságra levő kis domborulaton is észrevettük azt a helyet, ahol e környék hihetőleg legelső telepeseinek tűzhelyei keletkeztek. Amott a csatorna medréből felszínre került égett földrétegek, edénytöredékek, állati csontok, mint konyhahulladékok . . . emitt egy próbaárokban talált hasonló tárgyak . . ." A leltárkönyvi bejegyzés szerint ez az őstelep a feltárt síroktól DNy-ra 60 m-re fekvő széles laponyagon fekszik. A temető modern leírását és időrendi besorolását Patay végezte el.

3 A síregyüttest - „vezérlelete", a tejesköcsög alakú edény alapján - a javarézkort kitöltő bodrogkeresztúri kultúrához tartozóvá tette. Emellett - néhány szórványlelet alapján - feltételezte azt is, hogy már a korai rézkori tiszapolgári kultúra idején is erre a területre temetkeztek. A temető folytonosságát bizonyítandó látszik az is, hogy a leletanyag a bodrogkeresztúri kultúra korábbi szaka1 Patay Pál: Tanulmányok Debrecen vidékének rézkoráról. Déri Múzeum Évkönyve, 1957. (Debrecen, 1958), 15-28. I. Bognár-Kutzián: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. (Budapest, 1963.) /. Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. (Budapest, 1972.) Patay Pál: A bodrogkeresztúri kultúra temetői. Régészeti Füzetek. Ser. II. 10. (Budapest, 1961.) 2 Zoltai Lajos: Régészeti ásatásaink 1928-ban. Hajdúszoboszló: rézkori temető és telep. Jelentés Debrecen sz. k. város múzeumának és közműv. könyvtáratok 1928. évi működéséről. (Debrecen, 1928), 44-50. 3 Patay Pál: A bodrogkeresztúri. . . 25-30. 141