A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

voltára, de azt is hangsúlyozza, hogy a fehérjék hasznosításához feltétlenül szükséges a C-vitamin optimális mennyiségben való bevitele. Az ember (a majornál és a tengeri malaccal együtt) nem képes szintetizálni a C-vitamint, de Zelenka (1965) szerint a terhes anya szervezete eltér ettől a szabálytól. A placentában képes a terhes nő szervezete C-vitamint előállítani, de azért nagy jelentősége van a terhesség idején és a laktációs időszakban az anyai szervezet C-vitamin ellátása biztosításának a táplálkozás útján is. A többi vitamin jelenléte sem közömbös - a legnagyobb valószínűség szerint - a növekedés szempontjából. Gondoljunk csak a másik igen fontos vitaminra, a D-vitaminra, illetve annak a csontfejlődésben, -növekedésben mutatkozó fontosságára. Czeizel hangsúlyozza (1967) a genotípus jelentőségét a magzati károsodások kialakulásában. A genotípus mindig és igen fontos befolyással van a külső tényezők hatására jelentkező változások minőségi és mennyiségi mértékére. Hangsúlyozza Czeizel, hogy a magzat érzékenysége sokszorosan felülmúlja az anyai szervezetet. A terhesség korai szakaszában pl. 50-100-szor érzékenyebbnek tartja a magzati szervezetet az anyai szervezetnél az ionizáló hatásokkal szemben. Joggal feltételezhetjük nyilvánvalóan ebben az esetben is, hogy nem csupán a károsító hatásokkal szemben mutat a képlékeny, érzékeny, hatalmas arányú fejlődésben levő magzati szervezet magasabb szenzibilitást, mint a megállapodottabb anyai szervezet, hanem a fejlődési-növekedést segítő hatásokra is erősebben reagál. Az éghajlati tényezők közül megemlíthetjük, talán joggal, a napsugárzás mennyiségi és minőségi változatait, mint az élő szervezet működésében változásokat létrehozni képes külső, környezeti hatást. Bizonyított tény az is, hogy a napfolttevékenységgel is több élettani folyamat módosulása hozható összefüggésbe. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük azt, hogy ennek a sok szempontból jelentős kozmikus hatásnak is lehet szerepe a magzati fejlődés mennyiségi és minőségi vonatkozásaiban. Talán merésznek tűnő feltételezések ezek, de az emberi szervezet igen összetett működésében mindennel számolhatunk, sőt számolnunk is kell. Ebben az esetben főleg azért szükséges az, hogy minden lehetőséget számba vegyünk, mert az eddig ismert és hatásmódjukban követhető környezeti hatásokkal minden módosulást megokolni nem tudunk a magzati és gyermekkori fejlődés és növekedés menetében. Az említett környezeti tényezők hatását, hatásmódját lényegesen jobban tanulmányoznunk kell ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le, mint amennyire eddig tanulmányoztuk. Ismételten csak hangsúlyozni tudom azt, hogy egyetlen tudományág képviselője nem is képes a környezeti hatások sokféleségében, azok hatásmechanizmusának útvesztőiben annyira kiigazodni, hogy ilyen sokszorosan összetett problémát hiba nélkül megoldhasson. Éppen ezért tartom fontosnak e probléma megoldására megfelelő tudományágak képviselőiből álló komplex kutatócsoport kialakítását. Összefoglalás Szerző 9704 észak-magyarországi általános iskolás gyermek (5173 fiú és 4531 leány) adata alapján azt a kérdést vizsgálja, található-e olyan összefüggés a testmagasság és a születés hónapja között a gyermekkorban is, amilyet az újszülötteknél találtak a külföldi kutatók. 136