A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

ban a fiúk és leányok születési hónaponként kiszámított testmagasságátlagainak változása. Ez a tény arra utal, hogy a fentiekből megállapítható törvényszerűségek ezen a gyermekcsoporton belül mindkét nemre nézve érvényesek, így feltehetjük, hogy nem a véletlen okozta ezeket a születési hónapok szerint megállapítható eltéréseket. A két nem 7-14 évig összesített görbéjének egymással és a két német adatsorral való összehasonlítása a következőket mutatja: Az északkelet-magyarországi általános iskolás csoportban, vagyis anyagunkban a fiúk és leányok születési hónapok szerint kiszámított testmagasságátlagai egy-egy tavaszi-koranyári, nyárközépi és téli időszakot mutat, amelyben a születéshavi testmagasságátlagok tekintélyes mértékben fölülmúlják a teljes csoport egész évre kiszámított középértékét. A tavaszi-kora nyári időszakba tartozik március, május, június és a fiúknál az április hónap is. A nyárközépi pozitív időszakot az augusztus hónap jelenti, amelyben э születéshavi átlag szigetszerűen emelkedik ki a júliusi és szeptemberi alacsony testmagasságátlaggal jellemezhető szakaszok közül. A téli pozitív hónapot a december jelenti. Januárban, februárban, júliusban, szeptemberben, októberben és novemberben a közös átlagnál alacsonyabbak a születéshavi termetátlagok (4. ábra). A keletnémet adatok tavaszi és téli nagy értékeket adó szakasza 2-3 hónappal előretolódik a magyar adatokhoz viszonyítva. Mind a tavaszi, mind a téli időszakban azokban a hónapokban mutatnak átlagosnál határozottan nagyobb testmagasságátlagokat az azokban a hónapokban született fiúk és leányok, amelyekben a magyar adatok csak mérsékelten nagy, vagy éppen a közös átlagnál határozottan kisebb középértékeket adnak. így átlagosnál nagyobb a német újszülöttek közül azoknak a testmagassága, akik március és április hónapban születtek. A magyar adatokkal ellentétben a május és június hónapban születetteké kisebb a közös középértéknél. Csupán az 1963. évi vizsgálatban találunk a leányoknál olyan születéshavi átlagot, mely felülmúlja a közös középértéket a júliusban születettek között. A többi esetben, a magyar adatokhoz hasonlóan, kisebbek ezek az adatok. Az augusztusi születésű újszülöttek mindkét német vizsgálatban a közös átlagnál magasabb átlagos testmagasságot adnak, tehát itt teljes a megegyezés a magyar és a német anyag között. A szeptemberben születettek középértéke Otto és Noack anyagában átlag alatti, Otto anyagában átlag feletti középértéket ad. Októberben és novemberben Otto adatsorában fokozatos csökkenés mutatkozik, majd decemberben kisfokú emelkedés jelentkezik, de még így is határozottan kisebb az érték a közös átlagnál. Az 1957. évi német adatok október és november hónapban erősen a közös átlag fölé emelkednek, majd fokozatos csökkenéssel decemberben újra a közös átlag alá kerül a születéshavi középérték. A magyar iskolás gyermekek és a német újszülöttek adatsorában egyidejűleg hasonlóságot és lényeges eltérést is találunk. A tavaszi-kora nyári és a téli „magas" időszak németeknél mutatkozó előretolódását földrajzi, éghajlati befolyásokkal is magyarázhatjuk. Lehetséges azonban, hogy egyéb lényeges okok is közrejátszanak ennek az előretolódásnak az előidézésében. Különösen érdekes minden szempontból az, hogy mindkét német és a magyar adatsorban is szigetszerűen emelkedik ki az augusztusban született újszülöttek és iskolás gyermekek testmagasságátlaga a közös átlag fölé két átlagosnál kisebb születéshavi átlag között. Mivel e három anyagban egyformán jelentkezik ez a törvényszerűnek mondható magas érték, feltétlenül arra kell gon9* 131