A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

talabb a kérdéses egyed a megadott életkor-értéknél. Töredék hónap esetén a 4 mm megfelelő töredékértékével számoltam, ami körülbelül heti 1 mm változásnak felel meg. Ha pl. egy gyermek 7 év, 5 hónap és 15 napos korában 126,6 cm magas, kereken 7 éves korira helyesbített testmagasságát úgy kapjuk meg, ha az itt megadott testmagasságból az 5 hónapnak megfelelően 5X4 mm = 20 mm-t, a 15 napos további kortöbbletnek megfelelően még 2 mm-t, összesen tehát 20 mm -|- 2 mm = 22 mm-t vonunk le. A helyesbített testmagasság tehát: 126,6 cm - 2,2 cm = 124,4 cm. Ezt a helyesbítési eljárást alkalmazva megközelítően azonos szintű átlagértékeket kaptam az egyes életévi csoportokon belül minden születési hónapban. Eltűntek tehát azok a fokozatosan emelkedő nagyságú eltérések, melyeket az egyéves csoportokon belül a legfiatalabb és legidősebb születéshavi csoportok között várhattunk. Az így kiegyenlített születéshavi testmagasságátlagok azonban következetesen nagyobb, vagy kisebb értékeket mutatnak aszerint, melyik hónapban születtek a kérdéses gyermekek (2. és 3. táblázat). Bár e helyesbítés mértéke tapasztalati értékeken alapszik, bizonyos mértékben önkényesnek mondható ez az eljárás. Az is valószínű, hogy a legritkább esetben egyezik meg az így megállapított helyesbített érték a kerek életkorokban valóban mutatott egyéni értékek valóságos nagyságával. Feltételezhetjük mégis, hogy a pozitív és negatív irányú eltérések 9700 gyermek esetében kiegyenlítik egymást. A születéshavi középértékeken kívül minden életévben kiszámítottam az összes gyermek adatából adódó évi közös átlagot is. Ennek ismeretében válik ugyanis lehetségessé annak megállapítása, melyik hónapban született gyermekek testmagassága múlja fölül az átlagot és melyik hónapban születetteké marad az alatt. Hogy a 7-14 éves korban megmért összes gyermek, tehát 5173 fiú és 4531 leány adatai alapján mely hónapokban születettek testmagasságátlaga mondható nagynak, átlagosnak, illetve kicsinynek, annak eldöntéséhez kiszámítottam a születési hónapokban nyert évi átlagok 7 éves korira redukált értékeit. Ehhez a redukciós eljáráshoz a lineáris transzformációnak azt a módját használtam fel, melynek során minden életévi csoport valamennyi születéshavi átlagából levontam az illető életév évi közös átlagának és a 7 éves korban nyert átlagnak a különbségét. Majd ezeknek a redukált születéshavi átlagoknak is kiszámítottam - ellenőrzésképpen - az évi közös átlagát. Végül megadom a születéshaví csoportok 7-14 éves korra vonatkozó összesített középértékét is (4. és 5. táblázat). Mivel azonban főleg a 14 éves életkorban adódnak 30-nál kisebb létszámú csoportok és ebben az életkorban - valószínűleg az érési folyamattal kapcsolatosan - eltéréseket találunk az előző évek adataival szemben, kiszámítottam a születéshavi csoportok 7-13 éves korra vonatkozó középértékeit is. A születéshavi középértékek teljes fiú-, illetve leánycsoportra vonatkozó nagyságának megállapítását kétféle módon végeztem el. Az egyik módszer az volt, hogy a 7-14, illetve 7-13 éves teljes fiú- és leánycsoport redukált születéshavi atlagainak nagyságát vizsgáltam meg ilyen szempontból. Egy másik eljárásban az egyes életévekben nagyság szerint sorszámoztam a nyert eredeti születéshavi átlagértékeket (a legkisebb érték 1, a legnagyobb 12 sorszámot kapta), majd ezeket a 8 éven keresztül mutatkozó sorszámokat összegeztem a az összegek nagysága alapján állapítottam meg a végső sorrendet. Az itt leírt két eljárás alapján nyert adatok csekély eltérést mutatnak egymástól. 125