A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

tikus, vagy élettani módosulások, betegségek okai éghajlati, kozmikus vagy egyéb eddig nem vizsgált természeti tényezők vagy civilizációs befolyások hatásaiban kereshetők. Az egyes szaktudományok legújabb vizsgálati eredményeiből mozaikszerűen nyert, bár még hiányos kép azt mutatja, hogy valóban joggal feltételezhetünk összefüggést eddig figyelembe nem vett, illetve „távoli"-nak tartott környezeti tényezők hatásai és pl. a születések, koraszülések, halva-születések, spontán-vetélések stb. eltérő gyakorisága, bizonyos ártalmak, betegségek súlyossági foka, súlyosbodása, ezek eredményeként bekövetkező elhalálozások gyakorisága stb. között. Csak a legutóbbi évtizedek folyamán kezdték el, nagy tömegek adatai alapján, annak a kérdésnek a kutatását, milyen összefüggés található az újszülöttek testméreteinek nagysága és a születés évszaka, illetve hónapja között. Pedig hasonló problémákkal már eredményesen foglalkozik évtizedek óta a pszichológia, a teratológia és más egészségügyi, orvosi szakág is. A Német Demokratikus Köztársaságban Otto és Noack (1957), majd Otto (1966) 101 044, ill. 291 597 élveszületett újszülött testmagasságát és testsúlyát vizsgálta, a születés hónapja szerint dolgozva fel e méreteket. Breitinger (1970) ,,

Geburtsmonat und Körperhöhe" címmel szintén az újszülöttek testmagasságával foglalkozott a Magyar Biológiai Társaság 1970. évi Biológiai Vándorgyűlésén Budapesten elhangzott előadásában. Az említett kutatók megállapították, hogy eltérés található a különböző hónapokban született újszülöttek testmagasságában és testsúlyában. A testmagasságban mindhárom közlemény egy tavaszi, egy nyári és egy őszi-téli átlagosnál nagyobb testmagassággal jellemezhető időszakot állapított meg. A német és az osztrák adatok azonban bizonyos éltérést mutatnak egymástól az átlagosnál nagyobb, ill. kisebb testmagasságot mutató születési hónapok tekintetében. Ennek jelentőségére később térünk ki. Az újszülötteknél található ilyen méretbeli eltéréseknek gyermekkori, illetve ifjúkori sorsáról eddig az volt a vélemény, hogy azok az évek során kiegyenlítődnek, eltűnnek. W. Lenz (1957) szerint a méhen belüli növekedés variabilitásáért és ezzel a születési súly eltéréseiért felelős tényezők gyakorlatilag függetlenek azoktól a tényezőktől, amelyek a csecsemőkori növekedés variabilitásának alapjait adják. Törő (1964) a méhen belüli és a születés utáni növekedésre vonatkozó általánosan uralkodó nézeteket a következőkben foglalja össze: „ . . . a háborúk alatti rossz táplálkozási körülmények bizonyos kihatással vannak a magzat növekedésére, azonban e hatást nem tekinthetjük jelentősnek és a táplálkozási hiányosságok, vitaminhiány-betegségek inkább fejlődési rendellenességek kialakulásához vezetnek, mint a növekedés zavaraihoz. Az extrauterin életben a táplálkozási hiányosságok időleges növekedésbeli visszamaradáshoz vezetnek, amelyet azonban a szervezet rövid idő alatt bepótol.' Tanner (1968) szerint a koraszülések által okozott méretbeli elmaradások kiegyenlítéséhez 4-5 évre van szükség. E felfogás szerint tehát a születéskori méreteltéréseknek a későbbi évek során nincs jelentőségük. Ezzel szemben a hajdúsámsoni iskolásgyermekek hosszmetszetvizsgálatából származó adatok születési hónapok szerint történt feldolgozásából nyert adatok arról tanúskodnak, hogy az általános iskolás korban is fellelhetők a testmagasságban olyan eltérések, amelyek nagymértékben 120