A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Fogarassy László: Az ismeretlen székely hadosztály

tályparancsnoksághoz, hol jelentésem megtétele után a hadosztálytörzshöz osz­tattam be . . ." (Dr. Kiss Károly tart. főhadnagy hadikövet jelentése Kratochvil­nál, 104-105. oldalon.) Kiss főhadnagy tehát el sem jutott az erdélyi román kormányzótanácshoz (Maniu), sem az erdélyi román hadsereg főparancsnokához. A románoknak ka­tonai szempontból közömbös volt, hogy vörösök vagy nacionalisták-e azok a magyar csapatok, akik az általuk igényelt területet megszállva tartják, azon­ban fontos volt számukra a hadikövet közlése, amelyből kitudódott, hogy a túlsó front katonái politikailag annyira nem egységesek, hogy fegyverrel is támadhatnak egymásra. Böhm Rezső vezérkari százados ugyanakkor eljutott Gondrecourt francia tábornokhoz Aradra. Beszámolójában a következőket mondta el: „Április 2-án érkeztem Békéscsabára, hol az ottani hadosztályparancsnoksághoz kirendelt szovjetmegbízottak (valószínűleg Abt Albin főhadnagy, hadosztály-politikai megbízott - a szerző megjegyzése) erősen kételkedtek abban, hogy - amint ezen okmányaim feltüntették - a francia haderők kikémlelése a célom. Erős ellenőrzés dacára sikerült 3-án hajnalban egy futárvonattal Kétegyházára el­jutnom, honnét kocsival folytattam az utat Aradra. Az egyik békéscsabai szov­jetmegbízott még aznap megjelent Aradon, állandóan figyelt és ezért csak 5-én sikerült észrevétlenül bejutnom Gondrecourt tábornokhoz, kinek szóbelileg elő­adtam kiküldetésem célját. A szóbelileg előadottakat ezután írásba is foglal­tam és Gondrecourt tábornok a teljes szöveget szikratávíró útján leadta Kons­tantinápolyba és Parisba. A katonai részre vonatkozó választ április 8-án adta át nekem írásban Gondrecourt tábornok. (Eredetileg mellékelve.) A bolseviz­mus elleni katonai akció részleteit 4 hosszabb ülésen beszéltem meg Gondre­court tábornokkal és Saint Laumer századossal. Megállapodásunk értelmében a Székely hadosztálynak előbb a Tiszáig terjedő területet kellett volna elfog­lalni és ennek megtörténtét Aradra repülővel jelenteni. Erre a franciák Tiszá­tól keletre azonnal megkezdték volna az előnyomulást, hogy a Székely had­osztállyal megteremtsék az összeköttetést. A Tiszától keletre fekvő területet a franciák szállották volna meg, úgy, hogy a székely hadosztály a Budapest elleni hadműveletekre lett volna felhasználható. A franciák a székelyek további elő­nyomulását monitorokkal, repülőkkel, szükség esetén tüzérséggel is támogat­ták volna és az előrehaladó csapatokat nyomon követték volna." (Teljes szö­veg Kratochvil könyvében 111-113. oldalon.) A jelentés további része a fran­cia-román súrlódásokra vet fényt. Böhm százados Kolozsváron és Nagyvára­don át akart visszatérni Debrecenbe, de a románok letartóztatták és csak fran­cia közbenjárásra engedték vissza Aradra. Gondrecourt tábornok levelét, amelyben azt ígérte, hogy a románok nem fogják hátbatámadni a székely csa­patokat, ha Budapest ellen indulnak, Kratochvil ezredes csak 1920 október végén kapta meg, amikor az erdélyi börtönökből kiszabadulva, Budapestre érkezett.** 66 Ezt a levelet Kratochvil ezredes csak 1920 október végén, a román fogságból kiszabadul­va kapta kézhez. Szövege: Arad le 7 avril 1919. En réponse á la question posée verba­lement par Mr. Böhm représentant le colonel Ct la division des Czekelers, le general de Gondrecourt est autorisé par le general Commandent en Chef des armées alliées á donner l'assurance formelle, ques les troupes roumaines ne despasseront pas la ligne qu'elles occupent á la date du 7 avril, si la division des Czekelers donne suit aux inten­tions exposes en se portant vers l'ouest. - General de Gondrecourt Ct. la Cavallerie de l'armée francaise de l'Hongrie. (Lásd Kratochvil, бб. о.) - Az, hogy a románok Gondre­court garanciája ellenére támadtak, közismert dolog. 250

Next

/
Thumbnails
Contents