A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Néprajz - N. Bartha Károly: A néhai debreceni gombkötők
cza Ferencz gombkötő és paszományos Debrecen", minthogy mindkettőt kitanulta. Kétségtelennek tekinthető, hogy hazánkban az elsőség a gombkötőmesterségé, ez volt elejétől fogva összekapcsolódva őseink viseletével. Amint telik a zsinóros, sujtásos, kigomboztatott viselet ideje, úgy kerülhetett mindinkább előtérbe a paszományosság. írásos és szájhagyományos adatainkból úgy tetszik, hogy ez a két testvér foglalkozás végül közös műhelyekbe került, de még az újabb időkben is a gombkötők készítményei a ruházattal voltak kapcsolatosak, a paszományosoké inkább a bútorzat, lakásdíszítmények tárgyaival. Ujabban azonban a két mesterség közt éles vonal nem húzható, mindkettő csinált a másik készítményeiből ezt-azt. Mindenesetre sajátságos, hogy a fentebb idézett debreceni irodalmi források sehol sem emlékeznek meg külön paszományos céhről, vagy ipartársulatról, a kereskedők elsorolásában sincs róluk szó. Szádeczky idézett céhlajstroma azonban a céhlevelek alapján önálló céheknek mutatja ki őket. Nagyszeben (gombkötőkről nincs szó) paszomántosok 1653, Segesvár paszomántosok 1678 - gombkötők 1714, erdélyi szász egyetem gombkötők 1709 - paszomántosok (Fronsenmacher) 1714, Körmöcbánya gombkötők 1707 - paszomántkészítők 1748, Pest gombkötők 1718 - paszomántkészítők, limburarii 1815, Temesvár gombkötők 1815 - paszomántkészítők 1839. A német szakirodalomban a posamentierer gyűjtőnév alá sorolandók : Band-und Bortenwirker, Bortenmacher, Tressenwirker, Schnur-und Knopímacher foglalkozásnevek. 21 A paszomány szavunk az olasz passamano, északi olasz passaman átvétele." Van adatunk rá a 16. századból. „Veres barson kys subára passamant vereseth" 1589; „Arany passaman" 1595. Oki. sz. Több változata (pászmány, porsomany, paszomány, paszomány, paszomán, paszovány, paszamánt, paszománt, poszománt, poszomántos, paszamétos) ismeretes a régi nyelvből, irodalmi és népnyelvünkből. Belefoglalódott, származékaival is, a népdalok szövegébe, népi szólásokba, közmondásokba: Vörös nadrág arany paszománra Illik a magyar huszár farára. Népdal (CzF. paszomán). „Köszönöm poszomántosom" (nagyon szépen); „Poszomántosan tölti a poharat" (egy-két ujjnyi híja van) Tsz.,- „Fejéhez méri a paszomántot" (Tolvaj) - „Tudja mesterségét, mint a paszomántos." - „Paszománt nem illik úgy nadrágra, mint tolvaj az akasztófára." 2 ^ - „Apját anyját össze paszománozta" (csúnya szóval káromolta) CzF. Barcza F. a két mesterség között következőkben látott különbséget. Gombkötő munkája volt 24 : a sodrás vagy cérnázás, horgolás (slingli-, topánkészítés), zsinórfajták fonása nyergen és kézen, vitézkötések fonása, gombkötés tűvel, ma géppel is. Paszományos munkája volt: cérnázás, zsinórfonás, plattírozás. Ezek a gombkötőhöz is tartoznak, de tisztán paszományos munka volt a szövőszék munka: bortni (caknis bortni, frandsetta v. szakállas bortni, felvágott és teli frandsetta), rojtok (bojtozott rojt, hálós rojt, sodrott rojt, bebojtozott sodrott rojt v. pisedlis rojt, krancedlis rojt v. eper-rojt, golyós rojt, zsinórral 21 Urold i. m. 1-2. 22 Bárczy Géza: Magyar Szófejtő Szótár. 13. p. 23 Margalits: Magyar közmondások. 24 A mestermű szók jelentéstartalmának meghatározása, valamint a készítmények leírása, fajtáinak részletezése a munkamenet és a készítmények fejezetében olvasható. 262
