A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Tóth Béla: Polgári Mihály önéletrajza és Itinerariuma
pontosan leírja egy Hollandiába utazó magyar református diák útját, annak irányát, eszközeit, költségeit, jellemző mozzanatait stb., s így nem csak felsorakozik a hasonló utakat megtett s leíró peregrinusok érdemes seregéhez, de pontosságával, részletességével bizonyossá, szinte kézzelfoghatóvá tesz olyan részleteket, melyeket eddig csak töredékes adatokból következtettünk vagy csak sejtettünk. 8 Megemlékszik továbbá Debrecen életének néhány súlyos egykorú mozzanatáról (tűzvész, pestis), de olyan történeti események részleteiről, szereplőiről is, mint pl. a porosz-osztrák örökösödési háború. A szerző az önéletrajzot külföldi útja kezdetén, 1742. szept. б-7-én írja „toedii dispellandi causa", „Viennae Austriae" (13 г.), mintegy Itinerariuma bevezetéséül. Hogy milyen fontos ez életrajz adatainak pontos feltárása, az is mutatja, hogy legfrissebb lexikonaink vagy hiányosan, vagy tévesen közlik a Polgárira vonatkozó adatokat, mint pl. az 1965-ben megjelent Magyar Irodalmi Lexikon, mely külföldi tartózkodása idejét toldja meg egy évvel, kezdetének 1742 helyett 1741-et írván, az 1969-ben kiadott Magyar Életrajzi Lexikon pedig már születési helyét sem tudja, s idejét is bizonytalanul közli („1712 körül"), holott ez adatok Szinnyeinél is, Bán Imre említett cikkében is megtalálhatók. Önéletrajza szerint Polgári 1713. szeptember vége felé („Mense Septembri ad exitum vergente," 2. r.) Polgáron (ma: Tiszapolgár, Hajdú-Bihar m.) született, ahova ősei Váradról, annak török kézre kerülése után rövid gáborjáni tartózkodás után költöztek. Apja Nagy Mihály volt a Rácz melléknévvel'', anyja pedig Kis Katalin a Szatmár megyei Angyalosról. Szülei elég tehetősek voltak, s a törökök, tatárok újabb „importatilibus exactionibus" (3. г.), elviselhetetlen zaklatásai miatt Tiszacsegére költöztek, Szabolcs megyébe. Polgári itt kezdte el 1718-ban a betűvetést tanulni többnyire Debrecenből került ,,rector"-ok keze alatt. 1720-21-től pl. 1725-ig négy tanítója volt, akik közül csak Lossonczi Jánosról emlékezik meg elismerőleg. 1725 májusában, „maioris et amplioris Eruditionis adipiscendae caussa" (4. v.), a debreceni Kollégiumba ment, ahol akkor három híres professzor hirdette a tudományt: Szilágyi Márton, Szilágyi István és Tabajdi János (4. v.). Itt szerzőnk a Syntaxist tanulók közé, tehát akkori értelemben vett magasabb gimnáziumi osztályba került, publicus praeceptorok keze alá. Praeceptorait is név szerint említi és jellemzi, pl. Némethi Sándor bibliothecariust, akit művelt, de mogorva, diákjaival nem törődő, zavaros embernek mond. 10 1726. október elején a „Poesis" osztályába kerül. Itteni tanítója Perjési János, aki ugyan jeles poéta, filozófus és historikus, de lusta, hanyag ember, aki a „tempóra institutionibus consecrata anilium fabularum recitatione, risu, oscitatione, et tragicis actibus deperdere solitus" (5. r.). 1t 1727 áprilisának vé8 Kitűnően igazolja pl. ez az írás Bán Imre következtetéseit, melyek alapján, igaz, hogy a szinte egy századdal előbb, ugyancsak Hollandiába igyekvő Apáczai útirányát megrajzolja, hiszen az akkori viszonyok között sem az utazás eszközei, lehetőségei, s így természetesen iránya sem igen változtak száz év alatt. L. Apáczai Csere János, (Bp., 1958.) 85-87. 9 A „Polgári" név tehát az akkori idők szokása szerint a származási helyét jelöli. L. Kálmán Béla-. A nevek világa. (Bp. 1967.) 69. és 83. 10 A szóban forgó Némethi azonos azzal a szatmári tanárral, aki ellen az ottani gimnáziumi ifjúság durvasága miatt fellázadt. (L. Sinka Sándor i. m. 63. 1. sz. jegyzet) 11 Úgy látszik, színészi tehetség volt. Ugyanezeket a tulajdonságokat száz évvel később Domby Márton Csokonainál már mint erényeket említi. Domby Márton: Csokonay V. Mihály élete, (Pesten, Trattner János Tamás betűivel, 1817.) 13. 7(5