A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: Possessores et vicani vici Vindoniani (Ad CIL III 10 570 = 3626)

az aquincumi társadalom „társadalmilag és politikailag legnyomósabb és legaktívabb"

50 részéhez tartoztak.

56 A colonia Aquincensis decurióinak etnikai összetétele és az e korból ismert legiósveteránok névanyaga arra enged következtetni, hogy a korábban uralkodó helyzetet elfoglaló őslakossággal szemben a II. század végétől, ill. a Severus-korban az idegenek - köztük sok új jövevény - kerültek előtérbe.

57 Különösen vonatkozik ez az ordo decurionum és az Augustalis-testületek összetételének alakulására,

58 a sevirek egy jelentős része továbbra is bennszülöttekből tevődött össze

59

. Míg a hadrianusi municipium idején a városi élet irányítása jórészt a romanizálódott bennszülött arisztokrácia kezében összpontosult: a decuriók többsége traianusi és hadrianusi újpolgár meg Antonius Pius-tól civitas-t nyert személy volt,

60 a II. század 2. felétől

61

, ill. a Severus-korban a decuriók többsége idegen - jelentős részben kimutathatóan új telepes.

62 - A vicani viszont, legalábbis jelentős részükben, bennszülöttek lehettek, akik - ha egyáltalán rendelkeztek saját földparcellával - birtokaikat még a III. század elején is az ősi hagyományok alapján művelték.

63 A possessores vici Vindoniani és a vicani vici Vindoniani egymás mellé és bizonyos értelemben szembe állítása megfelel az intercisai vicus Caramantesium és villa kapcsolatának: a háttért egyaránt a gazdasági kapcsolat, földbirtokviszonyok alakulása képezhette. A villa (rustica), possessio a római mezőgazdaságra jellemző üzem,

6

'' a vicani elnevezés kisparaszti, esetleg az őslakosság foglaláselőtti viszonyaiban gyökerező közösségi gazdálkodásra utal. Hogy a vicus Vindonianus földterülete milyen arányban oszlott meg a possessorok és a vicani között, egyelőre aligha tisztázható, másfelől azonban nem kétséges: a possessorok rendelkeztek a nagyobb részével a vicus földjének, míg a feltételezhető maradványon a lélekszámukat tekintve bizonyosan túlnyomó vicanusok osztozkodnak. Az sem kizárt, hogy a vicus valamelyik possession helyezkedett el, talán éppen Aur. Vettianus birtokán; nem lehetetlen, hogy ez volt a helyzet az intercisai vicus és villa esetében is. Mindent egybevetve: a vicanusok és possessorok számára elsősorban, mint munkaerő lehettek értékesek, akár colonusként, akár mint bérmunkások.

6

' A rabszolgatartás, bár a libertusokat és servusokat említő feliratok száma Aquincumban a Severusok idején felszökken,

66 úgy tűnik, továbbra is megmaradt a korábbi időszakra jellemző ipari-kereskedelmi keretek között.

67 Aquincumba a Severus-kori erősen konjukturális gazdasági fellendülés

68 idején jelentős pénzmennyiség áramlott a hadsereg és az újonnan betelepült üz55 Mócsy A. 1967. 13., 1970. 199 kk. 56 L. fentebb: 26. j. 57 Mócsy, A. 1959. 70 k., Barkóczi, L. 1964. 279., Alíöldy G. 1959. 19 kk. 58 Alíöldy G. 1959. 19 kk., 1958. 449 kk. 59 Alíöldy G. 1958. 450 kk. 60 Mócsy A. 1951. 107 kk., 1959. 70 k. 61 CIL III 3347 = Barkóczi, L. 1964. 142/12. sz., vö. Alíöldi A. 1940. 200. (i. sz. 178-ból, T. Fi. Macer Ilvir m. Aq., az aquincumi Flaviusokra: Mócsy, A. 1959. 64. 70., Barkóczi, L. 1964. 276. Többségük a II. század 2. felében települt a városba és környékére.) 62 L. fentebb: 26. j. 63 Vö. Ballá, L. id. munka: 42. j. 64 L. fentebb: 24. j. 65 Vö. Gummerus, H. 1906. különösen 73 kk. 66 Mócsy A. 1956. 145 kk., 1962. 715., Alíöldy, G. 1958. 447 kk., Oliva, P. 1962. 344 kk. 67 A feliratok mind a városból valók: Mócsy A. 1956. 145 kk. 68 Pannónia Severus-kori helyzetéhez: Mócsy, A. 1962. 563 k. 601 k., Ballá, L. 1966. 83 kk. további irodalommal. 60