A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Ötvös János: A Fényi erdő kalaposgombái

Ötvös János A Fényi erdő kalaposgombái A Déri Múzeum 1962-64. esztendei évkönyvében egy kis tanulmány jelent meg a Fényi erdőről. A tanulmány ismerteti az erdő topográfiáját s az itt megkezdett kutatómunkákat. A jelzett kutatások közül sok már befejeződött, vagy befejezés előtt áll. Ilyen befejeződött munka pl. az erdő gombavegetációjának kutatása. Ebből a nagyobb anyagból egy kisebb egységet, az ún. kalaposgombák feldolgozását mutatom be most egy tanulmány keretében. 1. A gyűjtőtér ismertetésével kapcsolatban utalok a már említett tanulmányra, amelyből pontosan megismerhető az erdő fekvése, talaja, állománya és története. Az itteni viszonyok azóta sem változtak semmit, legfeljebb a tervszerű irányítás következtében az erdő védett részében eltűnőben vannak a kirívó jelenségek - pl. felszámolódott az erdő belsejében egy irtás helyén levő szántóföld : ma fiatal tölgyes van a helyén. Gondolva arra, hogy a Múzeum évkönyve nem mindenki előtt ismert, vagy nem mindenki által könnyen megszerezhető, ezért röviden ismét bemutatom a gyűjtőterületet. A híres bátorligeti rezervátumtól délkeleti irányban mintegy 3 km-re terül el a Fényi erdő. Eredeti nagysága 2616 kat. hold, a magyar területen levő 1200 kat. holdból mintegy 500 kat. hold természetvédelmi terület. Az erdő állománya tölgy, melybe szil-, kőris-, hárs, gyertyán-, nyír-, fűz- és nyárfa keveredik. Ültetett fák: az akác és fenyő. Az erdőben való tájékozódást nyiladékok segítik elő. Az erdőt kettészeli a Főnyiladék, ezzel párhuzamosan halad a Porházi allé. A Főnyiladékot északnyugati-délkeleti irányban derékszögben metszi a Munkácsi allé, ezzel párhuzamosan halad a Kohári allé. A nyiladékok által bezárt erdőrészeket a következő népies nevek jelölik: A Munkácsi allé bal oldalán levő rész neve Körmő, a Főnyiladék és a Kohári allé közti rész Hámfrész, a Főnyiladék és a Porházi allé közti rész Somos nevet viseli. A Porházi allé és a román határ közti rész Nagytrenk, a Kohári allé feletti rész neve Nagykunyhó. Az egyes erdőrészek bővebb leírása és jellemzése megtalálható az említett tanulmányban; itt csak annyit említek meg, hogy a gombatársulások ismertetése alkalmával röviden környezeti ismertetést is fogok közölni. Elöljáróban még egy kérdést szeretnék tisztázni: miért csak a kalaposgombákat ismertetem? Az erdő gombavegetációjában ezek a legszembetűnőb5