A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Muezológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1971. évi munkájáról

szakembere. Azonban kivételt képeznek még mindig a numizmatika, az irodalomtörténet és esetlegesen az iparművészet vagy iparművészet-történet. Sikerült 1971-ben múzeumi népművelő álláshelyet is biztosítanunk, amelyen az év elejétől kezdve Ormosi László dolgozik. Tekintve, hogy a személyi fejlesztés csak tudományos és tudományos technikai munkaerőkre terjedt ki, valamint arra a körülményre, hogy egyik restaurátorunk megvált a múzeumtól (Hadas Gyuláné), a tudományos és tudományos technikai dolgozók, valamint a fizikai dolgozók aránya tovább romlott. A tudományos, tudományos technikai, valamint fizikai munkaerők között fennálló aránytalanság magyarázza, hogy sok tervfeladatot nem tudtunk, illetőleg nem úgy tudtunk megvalósítani, ahogy kellett és szerettük volna. A Déri Múzeum fejlesztésének másik vetülete az épületkarbantartás, felújítás programja, amihez szorosan kapcsolódik múzeumunk műtárgyvédelmi, biztonsági, feldolgozási kérdéseinek zöme. Az épületfelújítás elengedhetetlenül szükségessé vált. El is készült a múzeum felújításának tanulmányterve, a jelentéstétel időszakában folyik a tanulmánytervre építetten a kivitelezési terv elkészítése. Minden remény megvan rá, hogy a Déri Múzeum épületének felújítása 1973-ban megkezdődhet. A hálózat fejlesztésével foglalkozó határozat különösen a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumot állította előtérbe. Itt a fejlesztés korábban soha nem látott eredményeket ért el. Többmilliós ráfordítással elkészült és átadásra került a volt Hajdúkerületi Székház műemléképülete, múzeumi célra. Az épületben létesítendő állandó helytörténeti komplex, valamint állandó képzőművészeti kiállítás előkészületei is rendben folytak. Jelenleg a Hajdúsági Múzeum három tudományos dolgozóval (néprajz, régészet, helytörténet) dolgozik. A tudományos munkatársak mellett egy főfoglalkozású restaurátor és hivatalsegéd, valamint egy félmunkaidős adminisztrátor, raktárkezelő és fényképész működik. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum fejlesztése 1971 végére elérte a tervekben kitűzött célt. Hajdúszoboszlón, az ottani Bocskai István Múzeum minden különösebb fejlesztés nélkül, csak egy nagyszabású időszaki kiállítás bemutatását tudta vállalni 1971-ben. Fejlesztési tervei az idén sem realizálódtak (házvétel, raktárépítés, főfoglalkozású muzeológus kinevezése). Hasonlóképpen nem haladtunk előre a Berettyóújfaluban létesítendő Bihar Múzeum ügyében sem. Jelentős fejlesztésnek kell elkönyvelnünk azt, hogy a korábban díjazatlan emlékházi, emlékkiállítási gondnokok január 1-től kezdődően nyugdíjkiegészítő fizetést, illetőleg másodállásként havi 500,- Ft díjazásban részesülnek (Nagykereki, Álmosd, Tiszacsege). Hasonlóképpen jelentős fejlesztési mozzanat az is, hogy a fő idegenforgalmi idény tartamára a Hortobágyi Pásztormúzeumhoz két ideiglenes teremőrt is alkalmaztunk. A múzeumi szervezet jelentős előrelépése volt az, hogy január 1-től kezdődően a Déri Múzeum kezelésébe került a debreceni Munkásmozgalmi Múzeum. A múzeumi szervezet tevékenységét és benne elsősorban a Déri Múzeum munkáját, munkakörülményeit és terveit szeptember 23-án tárgyalta a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottsági ülésen Gönyei Antal főosztályvezető is megjelent. Az ülésen határozat született a Déri Múzeum felújítására vonatkozóan. Augusztus 1 - szeptember 5 között szervezetünkben nagyarányú költségvetési, gazdálkodási és pénzügyi ellenőrzés volt. Az ellenőrzés rámutatott arra, hogy költségvetésünk nem tartott lépést a múzeumi szervezet fejlődésével és bővítése szükséges. Munkánk elismeréseként könyveljük el, hogy az Országos Múzeumigazga552