A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Muezológia - Hadasné Tóth Mária: Egy bronzzsitula restaurálása

3. kép merhető még a peremet alkotó bronzhuzal darabokban, kis helyen ráhajló peremmel, melyen egy kúpos szegecs látható. Érdemes még megemlíteni az egyik huzaldarabhoz kapcsolódó peremrészt, amelyen egymás alatt három szegecs van, valószínűleg ehhez kapcsolódott a fül. A fül díszített, lemezből kialakított töredékén a párhuzamosan futó vonalak mértani formát adva érintkeznek és metszik egymást. (2. kép.) Az edény több mint fele hiányzik, az apró töredékek az előbbi edényhez hasonlóan nem csatlakoznak, nem összefüggő darabok. Jóllehet a szitula összefüggő darabja jó megtartású, az edény eredeti formájára a nagymértékű hiányosság miatt pontosan következtetni nem lehet, kiegészítése a tárgy meghamisítási veszélye nélkül nem ajánlott.

2 (3. kép.) Ha a két edényt összehasonlítjuk, szembetűnő, hogy bár a lemezvastagság csaknem azonos, ennek a felületén az oxidáció okozta mélyedés összefüggő sima felületek sorával váltakozik. Élénkzöld korróziótermék alig látható, általában színe barnászöld tónusú. Részint a külső oxidáció okozta elváltozás különbözősége, részint a teljes biztossággal felismerhető díszítés arra enged következtetni, hogy ez az edény más ötvözetű bronzból készülhetett. Valószínűleg a készítő műhely sem azonos.

3 A régészeti tárgyakat a földben sokféle hatás érte. A talajban levő nyomás, nedvesség, a különböző oldott sók - kloridok, karbonátok, szulfátok, nit2 Folia Archaeologica XX. (Budapest, 1969.) 11-22. - Patay Pál: Bronz szitula a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. - Acta Archaeologica Vol. XXXVI. (Koppenhága, 1965.) 184-200. 3 Megállapításunk helyességét spektrálanalitikai vizsgálatok összehasonlító eredményével tudnánk teljes biztossággal alátámasztani. 35 Déri Múzeum évkönyve 545