A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

róla, hogy erősen baloldali beállítottságú. Mégis legutóbb úgy nyilatkozott, hogy job­ban szeretné, ha a békét a demokráciák irányítanák. Mikor aztán megkérdeztem, hogy miért, akkor azt válaszolta, hogy ő ugyan meg van győződve, hogy a baloldali esz­mék jobbak volnának az emberiség szempontjából, de ő személy szerint már öregnek és fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy egy új világba beleszokjon. Te, ellenben, ked­ves Bátyám, aki annyira hangsúlyozod a szellem fölényét, mestere vagy a techniká­nak is. Leveledben azt írod, hogy a művészi stílus és a technikai stílus két egészen különböző valami. Én ezt, őszintén szólva, nem hiszem. Emlékezz csak vissza arra a diákra, aki Sándor bácsit lerajzolta beszéd közben. Te annak azt a tanácsot adtad, hogy rajzoljon puhább ceruzával. Ha akkor a fenti állításodra gondoltál volna, akkor bizonyára azt a tanácsot adtad volna neki, hogy azzal a ceruzával más módon rajzol­jon. Hiszen ha a művészi stílus a lényeg, akkor a technikai stílus bármilyen lehet, csak az a fontos, hogy a művész bánni tudjon az éppen kezében levő szerszámmal és ak­kor úgyis a saját művészi stílusában alkot. Ezt talán kicsit zavarosan magyaráztam meg, de talán így is meg fogod érteni, hogy miért nem értünk egyet. Lehet, hogy is­mét csak kifejezésbeli nézeteltérésről van szó. De én azt hiszem, hogy nagyon sok művész teljesen hozzá van nőve valamilyen technikához és az teljesen elválaszthatat­lan a művészi technikájától. Talán azt mondanom sem kell, hogy a Hevesyről írot­takat kizárólag Neked írtam, hiszen én őt nagyra becsülöm, de ezt a kérdést nem tudtam másképp megmagyarázni, csak az ő gyenge oldalainak a feltárásával. Ellenben erélyesen védelmembe akarom venni a fényképezést, mint művészetet. Itt megint a technikával kell kezdenem. Ti. azok, akik nem ismerik a fényképezés technikáját ala­posan, nem tudják azt, milyen tág teret nyújt a fényképezés a művészi komponá­lásnak. Hevesynek az a nézete, és ebben teljesen megegyezik a véleményünk, hogy a tájképfestő legnagyobb művészi teljesítménye a nézőpont megválasztása. Ezenfelül, ami szorosan ehhez tartozik, a képkivágás, tehát a kép határainak megállapítása. Ez tulajdonképpen a képkomponálás. Ez pedig a fényképezésnél ugyanúgy történik, mint a festészetnél. Hogy a festő ezeken a határokon belül változtathat is a valóságon, az inkább könnyebbség. Viszont a fényképész is változtathatja a perspektívát és a képen levő egyes tárgyak egymáshoz való arányát a nézőpont megválasztásával. Hogy ez milyen fontos, arra jellemző példa, hogy a ma annyira felkapott és elterjedt tükör­reflexes gépeket az igazi fényképészek nem szeretik. Azt mondják rá, hogy „haspers­pektívája" van. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a gépekkel nem szemmagasságból fényké­peznek, hanem hasra szorítva, mert csak így látni bele a tükörbe. Hiszen mi is meg­tesszük, hogy leguggolva vagy fára mászva fényképezünk, de ezt csak abban az eset­ben tesszük, ha külön célunk van vele. A legtöbb kép mégis csak akkor kap emberi perspektívát, ha szemmagasságból készült. De térjünk a technikára. Nem tudom, mennyire vagy ismerős ezen a téren, kérlek ne haragudj meg, ha egészen úgy írok Neked, mint ahogy laikus részére tenném. A különböző fókusztávolságú lencsékkel azt érhetjük el, hogy ugyanarról a nézőpontról sokkal kevesebbet, vagy sokkal töb­bet vegyünk rá egy képre. De ez nemcsak azt jelenti, hogy az egyik képen több lesz, a másikon pedig kevesebb, hanem azt is, hogy az egyiken a tárgyak távolodása (te­hát kisebbedése) sokkal rohamosabb lesz, mint a másikon. Hatalmas teret nyit a fan­táziának a blende (fényelzáró) is. Ezzel szabályozhatjuk a kép ún. mélységélességét. Ez azt jelenti, hogy megtehetem azt, hogy felveszek egy tárgyat úgy, hogy az tökéle­tesen éles legyen, viszont ami nála messzebb, vagy közelebb van, az életlen, elmosó­dott legyen. Mint ahogy a valóságban is van. Ha szemünket valamire nagyon ráirá­nyítjuk, minden mást csak homályosan látunk körülötte. Persze ennek ezer és ezer fokozata van. Aztán a színszűrők és filmek használata, mely korlátlan uralmat bizto­533

Next

/
Thumbnails
Contents