A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

terkedtünk valamicskét. Azt hisszük, elég dekoratív és eléggé megtölti így is az oldalt, ahhoz, hogy záróköve lehessen a könyvnek, ha nem is teszünk mellé fametszetű szignetet s így a szignet lehetne a szenny címlapon, már ez alatt a kiadó szignetjét értjük. - Persze azt kisebbre gondoljuk a címlapon levő városcímernél s tán nem is muszájna annyira zárt formájúnak lennie, bár a pecsétszerű jelleg oda szerintünk nagyon megfelelne. Ha szabad ebbe beleszólnunk. 4. A fedélnek a melegebb tónus miatt mégis a mellékelt háromféle papirost használjuk fel, amelyekből szintén küldtünk mintát az Exodusnak. A sárgás és a zöldes kb. 400-400-ra elegendő, a többit a vörösesből kell kipótolnunk, de a fekete-piros tipográfia a markáns szignet mindegyiken egyformán jól fog majd hatni. 5. A prospektusra nézve ma az Exodusnak a következő megoldást javasoltuk: papiros minősége és mérete a könyvé, első oldalon a belső címlap a maga eredeti mivoltában és színeiben, a második oldalon valamely az egész oldalt betöltő hónapvers a fejléccel. Harmadik oldal egy teleszövegoldal méretében és betűivel (az elöljáróbeszéd betűjéből) egy oldalnyi ismertetés, amelyet Önnek kell megírnia s a negyedik oldal a kolofon szövegével és tipográfiájával lenne csinálva, esetleg némileg rövidítve a mostani kolofonszöveget, de alul kitoldva a könyv árával, a beszerzési lehetőségekre való utalással stbi. Egy ilyen prospektus fogalmat adna a könyvről és gusztust csinálna a megszerzéséhez is. - Megkérdeztem, mennyi kellene belőle s ígértem, hogy igyekszem olcsón megcsinálni. Rendelőlevelezőlapot külön kellene adni hozzá, ha kell, hogy ne kelljen belőle kivágni. - így csinálnánk a prospektust, ha a magunk kiadványa volna. Mindezekhez lehetőleg azonnali választ kértem az Exodustól is és kérek Öntől is, hogy a még hiányzó oldalakat cenzúráztathassam és a nyomást minél előbb elkezdhessük. A korrektúrák nem lényegesek, csak restelljük, hogy nem vettük észre a számozási hibákat. Ezt is ellenőrizni szoktuk ugyanis, de valahogy elmaradt a nagy sietségben. Remélve, hogy a nyomást most már hamarosan befejezhetjük, vagyunk kiváló tisztelettel Kner Imre IX. Gyoma, 1943. október 15. Kedves jó Uram! Tulajdonképpen az összes függő kérdésekre válaszoltam már a hévatalos levélben s nem is igen volna mit írnom, de mégis írok. Meg akarom ugyanis köszönni annak közlését, hogy Ön is a helyén és helyesnek érez mindent a könyvben. „In der Beschraenkung zeigt sich der Meister", - csak a kötött feladat az igazi feladat. Aki másmilyet is ismer, az nem tudja, mi a feladat. Mert mint személyesen is említettem, a régi könyvíró mesternek a vélumra halványan ónnal aláhúzott vonal áthághatatlariabb határ volt, mint Kassák Lajosnak annak idején a vasból készített formazáró, amikor azt hitte szegény, hogy „konstruktív" tipográfiát csinál. Mentségére legyen mondva, ma már nem csinálja. - Szóval mivel az ember ma már nem nyereg alatt puhítja a húst, hanem a generációk során kialakult módszerekkel és formákkal él, amikor legszabadabbnak érzi magát, akkor is kötik ama bizonyos halottak, akik Conrad Ferdinand Meyer szerint a ma élők életét formálták. De hát az általánosságokon túl: a könyv aztán igazán kötött feladat akkor is, amikor nem ilyen munkáról van szó, amely csakugyan a hagyomány révén nyer értéket és a hagyományt akarja szolgálni. 518