A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Irodalomtörténet - Szíj Rezső: Kner Imre levelei Mata Jánoshoz

falusi uram alkotásaiban is legfeljebb a címlapok fogalmazásában lehet rejtett magyar elem, de a betűjében semmi esetre sem, abba azt legfeljebb belemagyarázni lehet, mert nemzeti betűjük csak a németeknek volna, ha igaz volna az, hogy a gótikus betűt ők találták ki. - Akkor már inkább a Schwabacher volna az ő betűjük, ha annak is nem volnának írott elődjei. Hogy itthon miért nem hatott az, amit mi csináltunk, annak megvan a maga oka. Egyik az, hogy középosztályunk, aki mégis csak a könyv fogyasztója, mert a többi osztályok együttesen is csak töredékét fogyaszthatják annak, amit ez az osztály fogyaszt, nagyon műveletlen, és különösen műveletlen vizuális téren. Mint ahogy a képzőművészetben is a téma, a mese érdekli és azt, ami a tulajdonképpeni mondanivaló, nem veszi észre, nem is látja a könyvben azt, amit látnia kellene. Amit Ön a Schulekekről, Lechnerekről, Herceg Ferencekről ír, abban teljesen igaza volna, ha nem volnának kivételek. Kozmával sokszor beszélgettünk erről s megállapítottuk, hogy hol van ezeknek az embereknek a legsúlyosabb hibájuk. Azoknak a pontos történelmi tanulmányok alapján készített rekonstrukcióknak, amelyeket csinálnak, alapvető hibája, hogy nincs léptékük. Ezért nem sikerült nekik soha elhitetni azt, amit mondanak. - Érdekes, hogy az, amit Ybl csinált, megvan minden európai nagyvárosban. De hogy Pesten ez a dolog jobb, mint Berlinben, annak az a magyarázata, hogy ő legény volt a talpán s Berlinben akkor nem volt olyan egyéniség egy se, mint ő volt. Ami a Lechner-féle magyar építészetet illeti, az a legsúlyosabb tévedések egyike, tiszta szecesszió és vajmi kevés köze van a magyarsághoz szerintem. Wigandék dolga és a Kós Károlyé is tiszta szecesszió, afféle hamis romantika, amelyet akkor minden európai országban csináltak. Tavaly végre jártam Kalotaszegen, s egészen más képet láttam, mint amit ők a vastag, vágotthegyű tollal rajzolnak róla. A valóság sokkal világosabb, tisztább, derűsebb, egyszerűbb és nagyvonalúbb Wigand úr dolgainál. De az elemekkel itt is baj van. Vagy öt kalotaszegi templomban jártam s bizony azok a templom-mennyezetek tiszta német Bauernmalerei, megvan az ősük a német parasztbútorokon, mindet kolozsvári bevándorolt németek csinálták. A szegénység hozta ezt is létre, a nép csak fából tudta pótolni a felégetett templomok fedeleit. Bánffyhunyadon ez világosan meg is látszik. Mint ahogy a híres debreceni kötések sem debreceniek, megvan a mintájuk Németországban. Az én dédapám Szarvason és Mezőberényben megtalált aranyozószerszámai a bécsi és pesti vásárokról idekerült utánametszése Derome és társai párisi fiietáinak, és csak két kis szembenéző madárka eredeti bennük. Fel lehetne persze vetni a kérdést, hogy ha ezeket a német mesterembereket nem tartjuk magyaroknak, miért tartok én, a zsidó igényt arra, hogy elfogadjanak magyarnak s magyarnak számítson az, amit csinálok. Hát erre én felelni nem tudok. Valamikor - hiszen a szecesszió idején indultam -, én is fontosnak tartottam, hogy egyénit és újat, eredetit csináljak, de elég hamar felismertem képességeim határait. Most már nagyon régen nem eredetit, hanem jót akarok csinálni és tudom azt, amire Kozma tanított, hogy például új ornamenst kitalálni nem lehet. Az ornamenskincs is egyetlen eleven és szerves tradíciótömeg. Pontosan le lehet vezetni azt, hogy a görögrómai akantuslevél mint változott egészen a rokokóig az összes stílusokon keresztül s miként maradt mégis ugyanaz, csak a benne levő mozgási tendencia változott s ez hozta magával a külső forma változásait is. Szorgalom és alázat, annak a tudata szükséges az én mesterségemhez, hogy nagyon sok minden volt már előttünk, azt meg kell tanulni és mint Strindberg írja, forradalmár az, aki a cínkanna nyakának egy árnyalattal más hajlást tud adni. Kozma mondotta nekem egyszer azt, hogy igazi forradalmárrá csak öreg korában lehet az építész. Michelangelo 70 éves volt, amikor a Laurenziana lépcsőjét építette és Messel is 70 éves korában építette a Wertheim506