A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Monumentális képzőművészeti alkotások a Debreceni Agrártudományi Főiskolán

(esetleg nem is kérnek épületdíszítő munkát), vagy harcolnak minél színvonalasabb művekért és az épület, szobor, festmény, textil, sőt a bútorzat, a berendezés összhangjáért is. Az utóbbi magatartás a helyes: a környezet minden elemének funkcionálisan korszerű kialakítása. Csak olyan környezet áll a kor emberének szintjén, amely a legmodernebb technikák felhasználásával célszerűen és esztétikusan, praktikusan és a „szépség törvényei szerint" szolgálja az embert, valójában a közösséget. „A megrendelő, miközben biztosítja a különféle műfajok együtthatását, közönséggé szervezi azokat, akiknek a művészetet szánja... a képzőművészet legkülönfélébb, autonom és alkalmazott ágai, műfajai nem egymástól függetlenül, hanem egymással szorcs vizuális és pszichikai kölcsönhatásban aktivizálják a befogadót."^ Ez az aktivizálás különösen nagy, közösségeket szervező épületeknél kap hangsúlyt. A debreceni Agrártudományi Főiskola tömegek befogadására alkalmas épületei díszeikkel mindennapos, akaratlan befolyást gyakorolnak az ott megfordulókra. A reprezentatív új szárnyak kb. ezerháromszáz diák és négyszáz dolgozó tanulásának, munkájának színhelyei, a kollégium hatszáz ember lakhelye. Ezenkívül számtalan külső vendégnek, levelező hallgatónak jelent gyakori látványt a főiskola díszítése, berendezése, környezete. Az ízlésnevelés állandó, intenzív lehetősége e művek naponkénti látása, a velük „együttélés". Különösen jelentős ez a napról napra, akaratlanul is meglevő hatás olyan közegben, amelynek tagjai százszorozva viszik tovább a befogadottakat. Az Agrártudományi Főiskolán a jövő mezőgazdasági szakemberei, agronómusai tanulnak, akik vidékre kerülve nemcsak a tsz-ek, állami gazdaságok irányítói lesznek, hanem mint agrárértelmiségiek, a falu népművelői is. Munkájuk nem merülhet ki a termelési, gazdasági tevékenységgel, az agrárkultúra terjesztésével, a kultúra fogalmának tágabb népszerűsítése (lakás-, öltözködés-, test- és környezetkultúra stb.) is feladatuk. Az egészséges, tágas falusi házak és kulturált, esztétikus környezet kialakítása, kialakíttatása az ízlésnevelés fontos eszköze, része a teljes személyiség formálásának. 13 Aradi Nóra i. m. 204-205. 474