A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Monumentális képzőművészeti alkotások a Debreceni Agrártudományi Főiskolán

kompozíció merész, az érdekes testhelyzetet hangsúlyozó megoldása már Lesenyei Márta önálló gondolata. Az 1964-ben készített „Furulyás" méltó párja a fiatal művész többi monumentális beruházási munkájának, a „Szilágyi Erzsébet" szobornak, a „Fürst Sándor" reliefnek, s több medenceszobrának. Két köztéri szobor Lesenyei Márta „Furulyás"-a az interieurből a szabadba vezet, de nem igazi köztéri szobor, hanem kis belső tér, udvar medencedísze. Az Agrártudományi Főiskola két monumentális, szabadban elhelyezett körplasztikája iskolapéldája a közterek monumentális művészetének, méretben, léptékben, színvonalban, eszmeiségben egyaránt. S iskolapéldája az építészet és szobrászat magasrendű szintézisének is. Elsőként - kegyeletül - az 1966-ban, negyvenhat éves korában tragikusan elhunyt Megyeri Barna „Európa elrablása" с szobráról írunk. A művészt - bár számos kisplasztikája és ún. papírszobor kísérlete ismert - elsősorban társművészként tartották számon, akit az építészek gyakran kértek fel terek, épületek díszítésére. 1955-ös „Növényültetők" (Mezőgazdasági Múzeum előtt), 1957-es„Spartacus" (Kerepesi úti lakótelep), 1964-es „Nyugalom" (Amerikai úton) szobrai után legutolsónak készítette el az „Európa elrablásá"-t, amelynek modelljéért 1965-ben Munkácsy-díjat kapott. Jellemzően írja Megyeri Barna kisplasztikáinak és monumentális alkotásainak összefüggéséről Frank János : „Sima, elegáns. . . cizellált figurái már kisplasztikái életükben rejtették a szobrász örök célját, a monumentalitást"':' Az „Európa elrablása" vagy „Bika női akttal" kompozíció ellentétes tömeg- és mozgáshatásokra épül. A művész az állat robosztussága és az emberalak könnyedsége között kontrasztot teremt, de a nyugalmat hangsúlyozza. A hatalmas bikán kecsesen ülő nőalak a mitológia derűs, gyanútlan hangulatát idézi, kifejezése egyszerre ősi és modern. Ellentétes dinamika érződik a két alak viszonylatában: a hatalmas bika szelíden domborodó hátán kifelé fordított testtel, melle elé húzott karokkal, hátrahajló lábakkal ül Európa, a főnézetben teste folytatásának tűnik a bika farka. Játékos, sellő hatású, folyamisten szépségű teste gazdag sziluettet vet a mögötte levő épületre. A művész ezzel mestere, Medgyessy Ferenc tanítását alkalmazza: „A bronz annál jobb, mennél lyukasabb. Tartalma körvonalában van . . . Másik fontos a bronzszobornál nem a valósági, hanem optikai egyensúly, karok és más egyéb ne húzzák félre a szobrot"!' Európa Megyeri előzőleg elkészített „Nyugalom" с alkotásának „nővére", bár a fej formálásával Kerényi-hatást is mutat. A bika Medgyessy „Hortobágyi biká"-jának elementáris voltát idézi. A másfélszeres életnagyságú szobor a téralkotás reprezentatív példája. Tömegével, erőteljes hatásával megosztja a ritkás, természetes park és betonsétány területét, összekapcsolja a régi és új szárnyakat. Az új kétemeletes tanügyi épület világosszínű, kőporos dörzsölésú falára távolról rárajzolódik a szobor sötét sziluettje, de nem erős a kontraszt, mert az épületben különben uralkodó horizontális ritmust erősíti nyugodt-játékos formájával. Megyeri Barnát mélységes barátság és tisztelet kötötte Medgyessy Ferenchez. Évekig műtermében dolgozott, haláltusájában rajzokat készített mes5 Frank János: Megyeri Barna. „Élet és irodalom", 1966. évf. 12. sz. 8. 6 László Gyula-. Medgyessy Ferenc. Bp. 1968. 37. 466