A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

6. kép. Gáborján - Földvár: bronz- és Árpád-kori edénytöredékek középkori edény kis töredéke is volt a szántásban. Kevés jellegtelen neolitikus anyagot is leltünk a területen. A Keleti-főcsatorna gátjának építésénél emberi csontokat és az ott dolgozók szerint bronz S végű hajkarikákat találtak a Gargya tanya mögötti kis földháton, amely beleépült a csatorna gátjába, A határrészt Hetven-пек hívják a leletanyag alapján a XV. századi okleveles említésű Hetven (egyháza) település korai Árpád-kori előzményét lokalizáltuk. A leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. - Kossuth utca 8. sz. A belterületen a Kossuth és Jókai utca sarkán építkezés során egy korongolt, vékony falú, foltosra égett, tölcséres szájú ép edény került elő. Oldalán három párhuzamosan körbefutó bekarcolt vonaldísz. Mellette egy töredékes állapotában is 7,5 cm magasságú grafit öntőtégely alsó harmada volt. A tárgyak 5 méter mélyről kerültek napvilágra, több jellegtelen Árpád-kori és XVII-XVIII. századi edénytöredékkel. A leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. - Köveshalom. 1971. évi terepbejárásunk során a Szőkezugban a hajdúböszörményi Béke Tsz halastavai között emelkedő, a térképen Köveshalom névvel jelzett, mintegy 3-4 m magas dombon Árpád-kori cserépanyagot, tégladarabokat, habarcstörmeléket gyűjtöttünk. A határrész a Süldős ér mellett van és a böszörményi-nánási határ a Nagy Süldőshalmon húzódik. Lelőhelyünk egy Árpád-kori falu templomhelye s terepbejárásunkkal a település egy részét is felleltük. A falu nagyobb kiterjedésű része az 1971-ben kiásott halastó alatt van. A középkori település alatt bronzkori, rézkori (péceli) és egy kora neolitikus (alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája) telep rétegződik. A leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. 43