A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

- Tag. A vasúti sínek és a tiszafüredi bekötő út kereszteződésétől keletre fekvő terület a régészeti irodalomba Szőlőskertek néven bekerült egyeki bronzkori lelőhely sínektől délre eső folytatása lehet. A lelőhely partosabb rész volt, melyet mintegy 20 cm-es rétegben legyalultak, hogy az építendő bitumenkeverő telep számára elegyengessék a felszínt. Itt találtak két hamvasztott urnasírt és két zsugorított csontvázat. Csak a 2. sír hozzávetőleges helyzetét lehetett megállapítani, mert a többit a munkások kidobálták. A sír zsugorított, jobb oldalán fekvő, ÉK-DNy irányítású. Mellékletei: meghatározhatatlan méretű urna, enyhén kihajló nyakú, vállán apró hegyes, hasán lefelé hajló árkolatlan bütyökdísszel. Erősen behúzott peremű kónikus tál, vállán éles gerinc fut, amelyen apró fül, illetve vízszintes hasáb alakú dudor van. M.: 6,7 cm. Az urnában egyeki típusú bronzcsüngő volt, melynek nyoma az urna belső falán látható. A 3. sírból (hamvasztott) egy tojásdad, halomsíros típusú füles bögrét (M.: cca 12 cm), egy enyhén behúzott peremű tál darabjait és egy ívelt nyakú, kiugró vállú, apró hegyes, felfelé álló bütyökkel díszített urna kevés töredékét gyűjtöttük össze. A másik két sírból csak a hamvakat, illetve a csontvázat tudtuk megmenteni. A leletek a Déri Múzeumban vannak. GÁBORJÁN - Csapszékpart. A gáborjáni temető mellett a Berettyóhoz vezető út mentén, az út és a Berettyó gátja közti beszögellésben, akáccal borított, kettős sánccal körülvett halom van. A halom erődített bronzkori telep, ahonnan a megbolygatott felszínről terepbejárás során tűzhelyrács-darabokat, paticsot, spirálbütykös edénytöredékeket, továbbá sokféle díszítésű töredéket gyűjtöttünk. A Déri Múzeumban levő leletek a gyulavarsándi csoporthoz tartoznak. - Földvár. A csapszékparti erődített teleptől 200 méterre ÉNy-ra található a gáborjáni Földvár. Itt állt a középkori Gáborjánmonostora. A falakból ma már csak tégla- és habarcstörmelék látszik az erősen felszántott felszínen. A monostor helyére a felszíni alakulatokból következtethetünk. A területen nem a középkori, hanem a bronzkori cserépanyag van túlsúlyban. Valószínűleg itt is feküdt egy, az erődített telephez tartozó kisebb bronzkori telep (lásd Békés-Városerdő). A leletek a Déri Múzeumban vannak. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - Földvár. A böszörményi Nagypródon az újvárosi határ közelében van a Csikós-laponyag vagy Földvár. Mindkét elnevezést egyaránt sűrűn használják. Durva, kézzel formált edények egyenes, legömbölyített peremeit és kova pattintékokat, paticsdarabokat, kívül barnásszürke, belül feketére égetett nagy tárolóedények töredékeit leltük terepbejárás során. A mélyszántásból a fent leírt neolitikus anyagon kívül kevés bronzkori és sok kora szarmata-kori anyag került begyűjtésre. A leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. - Hetven. A böszörményi Nagypródon a kispródi és polgár-böszörményi út között a Keleti-főcsatornára a Gargya tanyán át húzott merőleges szárában a csatornától 500-600 méterre XI-XII. századi kormos feketére égett, homokkal soványított korongolt edények, hullámvonallal és párhuzamosan besimítctt vonalakkal díszített töredékeit gyűjtöttük. Kívül fehér, belül mázas késő 41