A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban

Az utóbbi időben divatba jött az esküvőre nyomtatott meghívóval hívni a vendégeket. Ezt inkább csak akkor alkalmazzák, ha más faluból hívnak vendéget, vagy pedig egyszerűbb keretek között, kevesebb vendéggel tartott lakodalomba. A nagyobb lakodalmakba ma is vőfély hívogat. Végül találkozunk olyan elemekkel, amelyek teljesen kiestek a vizsgált időszakban a lakodalom szokásai közül. Ilyen a menyasszonyfektetés, amelynek már századunk elején is csak az emléke élt. A lakodalmi játékok pl. a halottas játék, a lovazás, borotválás az első világháborúig voltak elsősorban ismeretesek a lakodalmakban. A menyasszony vőfélye, a kis vőfély az 1920-as évekig szerepelt a lakodalom tisztségviselői között. Az iratkozás, amely a második világháború előtt minden esetben elmaradhatatlan előzménye volt a lakodalomnak, teljesen megszűnt. A templomi esküvő egyre inkább átadja helyét a KISZ-esküvőnek. Az új pár körültáncolása a kontyolás után már csak elvétve maradt fenn a lakodalmakban. A vagyoni különbségek a lakodalom megrendezésében nem mutatkoztak meg minőségi eltérésekben, legfeljebb a meghívottak száma volt kisebb vagy nagyobb. Sőt adatközlőim szerint sokszor jobb volt egy szegény család lakodalma, mint a tehetősebbeké, mert a szegények mint életük legnagyobb ünnepére, erejüket meghaladó módon készültek, vigyáztak arra, hogy minél fényesebb legyen, míg a tehetősebbek erre kevesebb gondot fordítottak. Ma egyre szűkkörűbbek az esküvők, többnyire csak a család van jelen, mind kevesebb nagy lakodalmat rendeznek. A szokások vizsgálataiból megállapítható, hogy Berettyóújfalu lakodalmi szokásai az első világháborúig megőrizték gazdagságukat a hagyományos szellemi kultúra más területeihez hasonlóan. Az első világháború azonban mint mindenütt, itt is a szokások szegényedését, sorvadását indította el. Ezt Beretytyóújfalu esetében még fokozta az a tény is, hogy megyeszékhellyé vált, így szinte erőszakosan kiszakítva megszokott életéből, fokozottabban ki volt téve a paraszti kultúra hanyatlását előidéző tényezők hatásának. Ez a folyamat a második világháborúig egyre fokozódott. A második világháború után az anyagi és szellemi élet minden területén bekövetkező gyökeres változások a szokások erős átalakulását idézték elő. 382