A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban

asszonyok befejezik a munkát. Megvacsoráznak, birkapörköltet vagy sült tyúkot, majd - „eltapossák a csiga végét, hogy ki ne bomoljon" - táncolnak, mulatnak reggelig. A következő szombaton van az eljegyzés, amelyet igyekeznek télen tartani, mert úgy vélik: „Nyári menyasszony, téli kutya nem jó!" A vendégeket előző vasárnap délelőtt hívogatja a leány sógora, bátyja, néha a későbbi vőfély. Ma előfordul, hogy a jegyespár hívja meg őket. Ezt régen illetlenségnek tartották. Mivel az eljegyzést a leányos háznál rendezik, az ő rokonai vannak többen. Sokszor az eljegyzés semmivel sem marad el a lakodalom mögött. A vendégek egy kulacs bort, egy tál tésztát visznek. Ha házanépestől megy valaki, egy pár tyúkot, öt liter bort már péntek este elvisz. A násznagy feladata az eljegyzési ünnepség levezetése. A vendégeket érkezésükkor fogadják, majd bekérik őket a szobába, ahol az asztalon bor és kalács van. A jegyespár ül a fő helyen, a tükör alatt. Mellettük ülnek a násznagyok, utánuk a rokonság. A vőfély hozza be az ételeket, a század elején töltött káposztát, kását, ma birkapörköltet és sült tyúkot. A tészták közül a csörögét, a fánkot és a rétest újabban kiszorította a torta. A jegyeseknek egy tányért szoktak tenni és egy szépen feldíszített jércét és kakast kapnak. Vacsora után váltják a jegyet. Ha a jegyesség felbomlott, annak kellett megfizetni a költségeket, akinek a hibájából történt. A jegyajándékot, a gyűrűt visszaadják. Amikor kendőt váltottak, a vőlegény néha nem adta vissza, hanem bosszúból, csúfságból kettéhasította és kapcának húzta. Várakozási idő A várakozási idő az eljegyzéstől az esküvőig tart. Az 1910-es években a leánykérés ősszel volt, szüret után. A jegyespár együtt ment a bálba, lakodalomba, korzózni. Rossz fényt vetett rájuk, ha egyedül mentek, hiszen már egymáshoz tartoztak. A menyasszony egy kis bokrétát vett a vőlegénynek, amelyet a kalapja mellé tűzött. Még az eljegyzés után sem látogathatta szabadon a menyasszonyát, csak szerdán, szombaton, vasárnap este. Ilyenkor néha külön főztek a vőlegénynek. Ma, ha ősszel van az eljegyzés, tavasszal esküsznek, ha tavasszal jegyzik el egymást, akkor ősszel, szüret után van a lakodalom. Iratkozás Három héttel az esküvő előtt ment a jegyespár iratkozni a községházára, ahova elkísérte őket a két násznagy. A községházán a hirdetőtáblára írták ki a házasulandók nevét. Vasárnap délután a korzó idején a fiatalság mindig elment, megnézte, kik fognak házasodni a következő hetekben. A községháza után a jegyesek az egyházi hivatalba mentek. A pap háromszor hirdette őket a templomban. A templomi hirdetésre illett legalább egyszer elmenni a jegyespárnak. Néha a szülők is ott voltak, máskor a szomszédok mondták: „Sári, kihirdették a Hadat". Vásárlás A jegyespár az eljegyzés után vásárolni ment. A vőlegény édesanyja elkísérte őket. „A menyasszonynak brüs kabátot vettek, jó büt, hogy beleíérjen a fiatalasszony, ha meglapickásodik, megnő a házeleje" (Lisztes Imre 72 é.). A kabát mellett néha kendőt, ruhát is kapott, ez volt a kontyolóruha, amelyet 370