A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

26. ábra. Marokszedő eszközök. A kasza részeinek nevei a 20—25. ábrák szerint: 1. nyéil, 2. hátsóu. csapóu, 4. ésőü csapóu, 3. mankóu, 5. búzacsapóu, 6. kasza, 7. örmóu, S.plattya, 9. hegyi, 10. ei//, 11. sarfca, 12. nyaka, 13. mákja, 14. őrv, 15. ífe 'ék', 16. a makk nyílása. Á kasza felerősítése a nyélre kétféle módon történt. A régebbi kaszákon egy ékkel szorították, melyet az örv és a kasza sarka közé kalapáltak. Az ék vas volt. A másik mód a csavaros örv, 28. ábra. 1. orv, 2. juk, 3. csavar, 4. kóucs. A csavart a kulccsal addig csavarták, míg szorosra nem húzták. 1. какоц, 2. vaskampóu Az életlen kaszát kaszakalapáccsal kalapálták meg. 27. ábra. 1. kaszakalapács, 2. kéitéilü kaszakalapács, (felülnézet) 3. egyéilü kaszakalapács. Kalapáláskor az üllőüre tették. 28. ábra: 1. tőüke, 2. üllőü v. acíl. Naponként az aratandó gabonaneműtől függően kétszer-háromszor kalapálták a kaszát. 27. ábra. Kaszakalapács. 28. ábra. Üllő. 309