A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

szálakat ott hagyta. Az így összegyűjtött kaparíkot kévébe kötötték és a kereszt mellé állították. Az aratást a kisebb gazdák maguk végezték családtagjaikkal, míg a nagyobb gazdák sommásaratóumk vagy ríszesaratóu-шк adták ki földjüket. Egy arató párra általában héit köblös búzát számoltak, melyet az aratás idején le tudott aratni. Aratás idején csak vasárnap jöttek haza az aratók, s az aratandó búzatáblák learatása napokig tartott, így a munkások kint háltak a földön, az étkezés is ott történt. Fröstökre 'reggeli' tísztalevest, dirre 'ebéd' dzsaméi-t vagy kásástísztát főüsztek. Délután uzsonnára kény ír szalonnát ettek. Vacsora nyers vagy sült szalonna volt. Az ételt vasfazikba 'bogrács' főüzőüfán főzte a legidősebb férfi családtag, evéshez kerekfejü kanált használtak. A mezőn nő sohase főzött. Az élelmet korcos tarisznyába tartották. Az aratók ruházata régebben bizonyos fokig egységes volt. A kaszásnak fehér vagy kék gatya és ing, kék méjjes kötőü, melynek az alja fel volt kötve, s itt tartotta a kaszás a pipát, dohányos acskóut, masinát 'gyufa' vagy a tüszkövet a zacéillal és zsebkendőjét. A marokszedő ha nő volt, használt ruha, férfi esetében fehér gatya és ing, s előttük fehér, asszonszütte méjjes kötőü. A kévekötőnek szintén ilyen volt a ruházata. Lábukon bocskor volt. Később ezt a viseletet felváltotta a különböző használt ruha. Az éjszakai kint alváshoz volt nagybunda mindenkinek. 4. Munkaeszközök A hagyományos kisparaszti gazdálkodás egyik legfontosabb szállító eszköze a szekéir volt. Régebben voltak ökör vontatású szekerek, egy-két gazdának bivaly vontatású, de a legtöbb gazdának ló vontatású szekere volt. A szekér szerkezeti rajza és alkatrészei a 2—11. ábrákon, l.nyaklóulánc türtóu, 2. rúd, 3. hámfa, 4. hámfatasnyi, 5. hámfatartóu vas, 6. ésőü férhéic, 7. rúttasnyiv. rútkarika, 8. rútszárny, 9. ésőü csatlóu, 10. ésőü tengéj, 11. ésőü tengéjvíkszegjuk, 12. boritíkjuk, 13. kikötőüvas, 14. férgettyű felül nézetben, 15. cukpánt, 16. deríkszegjuk, 17. nyútóu, 18. júdörgölőü, 19. hátsóu férhéic, 20. nyútóu tasnyiv. nyútóu karika, 21. hátsóucsatlóu 22. nyútóuszárny v. hátsóurútszárny, 23. vánkos v. hátsóu. vánkos felülnézetben, 24. hátsóu tengéj, 25. tengéjvíkszegjuk a hátsó tengelyen, 26. boritíkjuk a hátsó tengelyen, 27. férhéic félkötüővas csatlakozás, 28. stéisznyi, 29. boritík, 30. tengéjvíkszeg, 31. férgettyüfog, 32. síméj, 33. ástok, 34. ástok a hátsó tengej-en, 35. óudallekötőü vas. 36. férhéic félkötöüvas, У1. lőücs, 38. lőücskáva, 39. lőücsfü, 40. kerékiagy, 41. atykarikák, 42. keréikkarika (nagy) 43. keréikkarika (kicsi), 44. kúllöüjukak, 45. ráVvas, 46. tälffa, 47'. küllőü, 48. ásóucsű 'alsó cső' 49. fesőücsü 'felső cső' 50. záp, 51. csűösszekötőijvas, 52. ésősarogjatártóu vas, 53. hápóusarogjatartóuvas, 54. k.préikd'örgölőü vas, 55. baltatartóu, 56. hátsóusarogjalánctártóuvas, 57. hátsóusarogjalánc, 58. hátsóuderíklánc, 59. esőüsarogjalánctartó vas, 60. esőüsarogjalánc, 61. esőüderíklánc, 62. óudáldeszka, 63. .sw^ér, 64. subérvas v. összekötőüvas, 65. äjdeszka, 66. fésőü lőücskáva, 67. pántvas. A talajművelés eszköze az eke volt. A múlt század közepéig faeke volt használatos. Ezekből a típusokból már csak a Hajdúsági Múzeum tulajdonában van egy-egy példány. A múlt század második felében kezdett elterjedni a fagerendelyes, de már vas kormányos eke. A századforduló után kezdett elterjedni a vaseke. A legutóbbi időkig ez volt elterjedve és általánosan használt. 1. keresztes kampóuja, 2. a tajiga rúggya, 'rúdja', 3. vezéirlánc, 3/a. rútszabájzóu, 4. barázdáskeréik, 5. tallóuskeréik, 6. koszorú, 7. gerendéjszabájzóu, 298