A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez

Discussio Az itt tárgyalt két hosszmetszeti anyag több már ismert törvényszerűséget erősített meg. Egyúttal azonban több új, eddig esetleg csak sejtett jelenségre irányítja rá a figyelmet. Elsősorban azt a tényt kell megemlítenünk, hogy Hajdúsámsonban is lényegesen módosult a gyermekek testi fejlődésének és növekedésének menete. A mai hajdúsámsoni ifjúság sokkal magasabb, de kevésbé zömök, mint két-három évtizeddel ezelőtt élő hasonló életkorú elődei voltak. Testsúlya viszont alig változott és a változás is inkább negatív értelemben történt. Ez a jelenség feltétlenül azzal az átalakulással hozható kapcsolatba, amit „városiasodás = urbanizáció" néven szoktunk említeni. Ennek a gazdaságiművelődési irányváltozással jellemezhető átalakulásnak minden jelét megtaláljuk a községben. Az 1950 táján még nagy számban fellelhető gyenge keresetű, bizonytalan egzisztenciák (agrárproletár, napszámos, alkalmi munkás stb.) eltűntek. Biztos és jó keresettel rendelkező szülők ma már többet nyújtanak gyermekeiknek anyagilag és szellemileg is, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ma mintegy 1200 ember jár vonattal Debrecenbe dolgozni. A falu közepén megálló autóbusz is közvetlenebbé teszi a kapcsolatot az egyébként is csak 11 km távolságra fekvő várossal. Maga a község is biztosít minden munkabíró egyénnek kereseti lehetőséget (tsz, erdőgazdaság stb.). A beiskolázás teljesnek, az iskolába való járás szinte hiánytalannak mondható. A magasabb életszínvonal nem teszi szükségessé a gyermekek házkörüli, vagy mezei munkában való foglalkoztatását. Mentesülnek a súlyos fizikai igénybevételtől. Ugyanakkor a szakszerű iskolai testnevelés megfelelő ingereket biztosít a helyes fejlődéshez és növekedéshez. A táplálkozás nemcsak mennyiségileg vált lényegesen jobbá, hanem minőségileg is pozitív értelemben változott. Lényegesen több állati fehérjét fogyasztanak ma e község gyermekei is, mint a múltban. Ez pedig éppen a fejlődő-növekedő szervezet számára jelent nagyon sokat. A hygiéniai, egészségügyi viszonyok nagymértékben javultak. A gyermekek jól öltözöttek, általában tiszták, ápoltnak mondhatók, az 1951 táján talált ápolatlan, sokszor testi tisztaság szempontjából kifogásolható elődeikkel ellentétben. Az utolsó évtizedben fejlődtek ki a községben mai formájukig a művelődési lehetőségek. Működik a művelődési otthon, a jól felszerelt könyvtárban pedig megfelelő számú és minőségben is korszerű könyv várja a lakosságot. Megépült a község korszerű mozija. De nem mehetünk el szó nélkül az egyre nagyobb számban működő televíziókészülékek jelentősége mellett sem. Mindez azt mutatja, hogy mindazok a környezeti tényezők, melyeket az egyes kutatók a fejlődés és növekedés szempontjából fontosnak tartanak, a községben lényeges pozitív irányú változáson mentek át. Természetesnek vehetjük tehát az ifjúság fejlődésének és növekedésének a régebben találtakhoz képest mutatkozó tekintélyes gyorsulását is. Hogy a nemi érés korábban történő bekövetkezése van-e hatással a növekedés ütemére, menetére vagy a gyorsult növekedés idézi-e elő a korábbi érést, még nem eldöntött kérdés. Állattartási megfigyelések azt mutatják, hogy a tenyészállatnak kiválasztott, jobban táplált növendékállatokon sokszor egy évvel korábban jelentkeznek a másodlagos nemi jellegek. Ez feltehetővé teszi a korábbi érést. Az embernél viszont ismeretes egyes rasszok igen korai 30