A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez

alapján kiszámított t-értékek nagyfokú igazoltságot mutatnak. Az Szf = 7 mellett talált 3,50, illetve 5,41 táblázati 1 százalékos, illetve 0,1 százalékos t-értékkel szemben a tavaszi születésű leányoknál t= 10,00, az őszi születésű csoportoknál t=4,52 számított értékhez jutunk. Az első esetben tehát 0,1 százalékos, a második esetben pedig 1 százalékos hibavalószínűséggel igazolt a két hosszmetszet középértékeinek eltérése. Már az első hosszmetszet anyagában megállapítottam egy korábbi cikkemben (1970), hogy a tavaszi időszakban született hajdúsámsoni gyermekek testméretei nagyobbak a várható értékeknél: közelebb állnak a félévvel idősebb őszi születésű gyermekek átlagaihoz, mint a félévvel fiatalabb őszi születésűekéhez. Ezt a jelenséget a második keresztmetszet anyagában fokozott mértékben találjuk meg. Az 1961-1969. évi vizsgálatokban a tavaszi születésű leányok testmagasságátlagai esetenként fölül is múlják a félévvel idősebb őszi születésűek átlagait. Így az összes leány adataiból nyert középértékek (X) közül a 10,5 és 13,5 éves kori, valamint a M+ leányoknál valamennyi életkorban. Mindkét hosszmetszet mindkét életkori csoportjában azt látjuk, hogy a M+ leányok, tehát azok, akik nemileg már érettek, mintegy 4-6 cm-rel magasabbak átlagosan azoknál, akiknél a menarche még nem lépett fel. Ez a megállapítás fokozott mértékben mutatja azt, amit Véli a kaposvári leányokra vonatkozólag közölt. A statisztikai igazoltság igen magas fokú. Az első hosszmetszetben a tavaszi születésű leányoknál t=22,88, az őszi születésűeknél t=9,98. A második hosszmetszetben a tavaszi születésűeknél t=8,10, az őszi születésűeknél t=7,09. Szf=7 esetén a P=0,1 százalék hibavalószínűségre kiszámított táblázati érték t=5,41. Ezt tehát valamennyi számított értékünk fölülmúlja. Ez azt jelenti, hogy a korábban bekövetkező nemi érés lényegesebben gyorsabb, erőteljesebb magasságbeli gyarapodással jár együtt, mint a későbbi érés, a lassú fejlődés. A mellkaskerület E jelleg átlagait a 4. táblázat tartalmazza. Atlagainak nagyságviszonya nem alakul olyan egyértelműen a különböző összehasonlítások során az egyes csoportok összevetésénél, mint a testmagasságé. A tavaszi születésű leányoknál 6,5-8,5 éves korig az első hosszmetszet adatai nagyobbak, a 9,5 éves kortól kezdve a második hosszmetszetből származó átlagok. Az őszi születésűeknél viszont minden esetben a második hosszmetszet középértékei nagyobbak. Míg a tavaszi születésűeknél statisztikailag nincs igazolt eltérés, mindössze P=10 százalékos hibavalószínűséggel (számított t-érték=l,91, táblázati érték t=l,90), addig az őszi születésűek csoportjában t=3,69 számított érték a táblázati 3,50 értéket meghaladja és ez azt jelenti, hogy a két átlagsor differenciája P=l százalékos hibavalószínűséggel igazolt. Mindkét életkori csoportban fokozatos emelkedést tapasztalunk az átlagsor eltérésében az életkor előrehaladásával. Az első keresztmetszetben a tavaszi születésű leányok mellkaskerületátlagai a 7,5-10,5 éves korig nagyobb, mint a félévvel idősebb őszi születésűeké. A 6,5- és a 11,5-13,5 éves korban viszont nagyon csekély, 1 cm-nél kisebb az eltérés az őszi születésűek javára. A második keresztmetszetben az őszi születésűek átlagai minden életkorban nagyobbak ugyan a félévvel fiatalabb tavaszi születésű leányokénál, de a különbségek, 0,11 és 1,16 cm között váltakoznak csupán. A tavaszi születésűek átlagai minden esetben közelebb 27