A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Ehhez viszonyítva az aratók keresete jóval kevesebb. Jó aratás esetén egy arató munkás keresete 140-150 korona 30-35 munkanap alatt. Az öt téli hónapon 1 korona a napszám, de a földmunkások nagy tömege nem kap munkát. Tavasszal a napszám már emelkedik - 1 korona 60 fillér - de a munkába állás változatlanul szűkös. Júniusban 2 korona, ősszel a tengeritörés, répaásás idején 2-2 korona 20 fillér körül mozog a helyi napszámbér. Tehát egy földmunkás-napszámos csak akkor kereshetné meg az uradalmi cseléd átlagos 590-600 korona bérét, ha egész évben dolgozhatna. De erre itt soha nincs lehetőség. Itt az egész évi napszámoskereset - a Földmívelő Egylet napszámos jegyzéke alapján - 270-280 korona (őszi és tavaszi munka végzése is beszámítva az aratási munkához), azaz családonként még egy korona sem jut egy napra. A parasztcsaládok egy-egy tagjára pedig 15-20 fillér. A földmunkások állandó munkanélkülisége összefügg az uradalmak külterjes gazdálkodásával. Túlnyomórészt még mindig búzát termelnek és ez igényli a legkevesebb emberi munkát. (A közel 27 000 kh-as területen gazdálkodó nagybérlők mindössze 410 cselédet alkalmaznak.) Az uradalmi cselédek állandó munkáján túl csak a nyári 4-5 hetes arató bérmunkát veszik igénybe. Ugyanakkor feltöretlen az uradalmakban 18 000 kh - ebből 10 000 kh legelő -, melynek nagy részét jó szántófölddé lehetne változtatni, s ezzel új munkaerő tömeget lekötni. (Hosszú időn keresztül ezért csak kh-ként 60 fillért fizettek, 1911-ben is még csak 2 korona 40 fillért.) A nagy tömegű olcsó munkaerő jelenléte nem kényszeríti a nagybérlőket a munkaerő-igényesebb belterjesség fokozására. Az állattenyésztés szinte kizárólag külterjes. A nagybérlőket az olcsó legelőbérlet nem nyomja a takarmánytermesztés „irányába", s így az állatállomány szinte csak annyi, amennyi a mezei és igásmunka elvégzéséhez elegendő. A nagybérleteken összesen van 952 ökör és 315 ló. Az állami és községi terhek megoszlása, aránytalansága ugyanakkor az uradalomnak kedvez. Ezt a kivetített kép tényszerűen mutatja: A község összes állami adóterhe: 158 781 korona 52 fillér, a) Ebből a nagybirtokot terheli: 81812 korona 18 fillér, b) Ebből a lakosságot terheli: 76 969 korona 34 fillér. Ami azt jelenti, hogy a 85%-ot kitevő nagybirtok az állami adóterheknek alig több, mint 50%-át fizetik és a lakosság kezén levő 15%-nyi határrész után a lakosság majdnem 50%-ot. Másrészt egy katasztrális holdra kivetítve: A nagybirtok kh-onként fizet 2 korona 13 fillért, a paraszti földbirtok után khként pedig fizetni kell 11 korona 48 fillért. Több, mint ötszörös. De ha ehhez még hozzátesszük, hogy a nagybirtok a falu határának legjavát, a „zsíros földek"-et kebelezte be, a parasztbirtokhoz meg csak a maradékföldek (a nép nyelvén „csúnyaföldek") kerültek, még inkább látszik a parasztságra nehezedő adóteher igazságtalansága, az adótömeg súlya. A községi terhek megoszlása sem mutat a parasztokra vonatkozóan kedvezőbb helyzetet: Az összes községi pótadó: 44 307 korona 08 fillér a) Ebből a nagybirtokot terheli: 21 104 korona 00 fillér b) Ebből a lakosságot terheli: 23 233 korona 08 fillér. 217