A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

ünnepét, március 15-ét is megerősített csendőrfedezet mellett szervezte a hivatalos nemzetiszínű lelkesedés mámorában. A fő vonásaiban és főleg tömegbázisában agrárproletár szervezkedés - a Várkonyi- és Mezőfi-féle mozgalom - után az első demokratikus parasztpártot Magyarországon a korábban a Mezőfi-féle ;/

újjászervezettek"-hez tartozó békéscsabai gazdaparaszt Áchim András alapította meg 1906. március 18-án Békéscsabán. Áchim bár szenvedélyesen gyűlölte a feudális és klerikális reakciót, mégis nagyfokú bizalmatlanság élt benne általában a várossal és konkrétan a munkásmozgalommal és a radikális értelmiséggel szemben is.

105 Abból a koncepcióból kiindulva, hogy a parasztság egységes, nem bomlik rétegekre - egységes közösségként a „nemzet törzse" - és abból, hogy mint egységes osztályt kell megszervezni, a parasztságnak önálló és egységes politikai pártot akartak kiépíteni. Programjukban előbb a nagybirtokrendszer korlátozása állt középpontban (10 000 kh-on felüli nagybirtokok felosztása és méltányos áron kisbérletek formájában való juttatása) később az 1908-as júniusi parasztkongresszuson ennél radikálisabb programot fogadnak el, a földreform birtokhatárát ezer holdra szállították le. A párt politikai tevékenységében végig érvényesül a kettős követelés: a föld megszerzése Dózsa unokáinak és a fennálló hatalom elleni harc a választójog megszerzése és a népellenes közigazgatással szembeni küzdelem relációiban.

106 Áchiméknak Balmazújvárossal szoros kapcsolatuk volt. A régi várkonyistákat és Mezőfi híveit, valamint pártokhoz még nem tartozó új tömegeket akartak bekapcsolni, ami csak ideig-óráig volt itt lehetséges. Ugyanis a parasztság politikai önállósodásának, az önálló demokratikus parasztpártok megalakítására irányuló osztálytörekvések időszakában és folyamatában Újvároson is - másoktól ha nem is független, de - pártalapítási kísérlet indul meg. 1908. április 6-án Balmazújvároson megalakul az Országos Földmívelő Párt. Nemcsak a község történetében, hanem a magyarországi parasztmozgalmakban is fontos mozzanat ez annak ellenére, hogy tevékenységében sok vitatott kérdés van, annak ellenére, hogy politikai szerepe nem volt több, nem volt jelentősebb az Áchim-féle parasztpárt súlyánál, paraszti közéletben betöltött és vállalt szerepkörénél. Nem lehet túlbecsülni, de lebecsülni sem ennek jelentőségét a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmakban. Mindenekelőtt azt kell látni, hogy 1907. júniusa után a Várkonyi-párt és független szocialista szervezetei lényegében széthullottak a megyében. Tömegének tekintélyes része az Áchim-párthoz csatlakozott. Várkonyi egykori újvárosi hívei elvi nézeteltérések miatt vonakodtak az egységes parasztpártba belépni és Áchim irányítása alatt tevékenykedni.

107 Keresték az önálló utat. S mivel politikai céljaikat először nem tudják egyeztetni Áchimékkal, sajátos politikai koncepcióval az újvárosi agrárszocialisták és a volt függetlenek az önálló pártszervezés útjára lépnek. Addig míg Áchimék elsősorban a nagy gazdákra, birtokos parasztokra támaszkodtak, addig a Pokrócz-Ecsedi vezette Földmívelő Párt vezetésében és tömegeiben a szegényparaszti, földmunkás és a kisparaszti erők domináltak. Voltak itt természetesen nagybirtokellenes nagygazdák is - de nem „forradalmiak", ahogyan azt Áchimék hitték - de a tényleges erőt nem ezek jelentették. Már a párt megalakulása is újszerűen ment végbe a többi parasztpárt megalakulásához viszonyítva. Itt a dolgozó parasztság, a föld105 Magyarország története (Bp. 1964.) II. k. 223. 106 Uo. II. k. 223. és Farkas Dezső: A magyarországi Szociáldemokrata Párt. . . i. m. 160. 107 Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak ... i. irt. I. k. 426. 14 Déri Múzeum évkönyve 209