A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Gyulát a „tettek emberé"-nek igyekeznek bemutatni, aki olyan vármegyei politikát akar csinálni a Hajdúságban és az Alföld fővárosában, Debrecenben, amelyben biztosítani lehet a földművelés, az ipar és a kereskedelem harmonikus fejlesztését.

0

" A későbbi évek igazolják, hogy mi valósult meg mindebből; a puszta ígéretnél, sajtó- és választási agitációs kampányok jelszavain, parasztfogó kijelentéseken túl alig valami. A parasztfogásnak - ha már a kormány és a megye politikája nem vonzotta a parasztság tömegeit - mindig újabb és újabb, egyre raffináltabb módszereit dolgozzák ki a kormány, a földbirtokosok, a nagygazdák érdekeinek megfelelően.

67 Balmazújvároson kevés sikerrel tudják alkalmazni. A paraszttömeg a „szocialistákat" követi, ki nyíltan, ki csak csendes helyesléssel és nagy-nagy várakozással. A tömeg követte az „okos, művelődő, jó beszédű" parasztvezért, Pokrócz Ferencet és a szegényparasztok „vakon hitték, hogy az új igazságok új világa már születőben van . . ." Ezt az éhező-nélkülöző-harcoló tömeget vonzotta a szocializmus eszméje, sokat átcsalódtak a „lomha 48-asok"-tól; a földmunkás tömeg átlátott a „millenniumi frázis-nacionalizmus''-оп.

68 A századfordulón az SZDP szervezetének már nagy tekintélye van. A szegényparasztok tömegei fordulnak a párthoz. Előbb mindent megbeszélni a párttal, a vezetőkkel, csak aztán a hivatalos hatósághoz fordulni. Ez volt az általános hangulat. „A párt ekkor már község volt a községben."

69 Debrecenben: közel 39 000 kh-al Balmazújvároson: több mint 10 000 kh-al Püspökladányban: több mint 7 000 kh-al Hajdúhadházon: közel 7 000 kh-al Tetétlenen: több mint 3 000 kh-al Hajdúdorogon: közel 3 000 kh-al Felső-Józsán: közel 2 000 kh-al Tégláson: közel 2 000 kh-al 66 Uo. 1901. dec. 29. 67 Uo. 1902. febr. 5. „Gazdakörök szervezése" с vezércikk alapján is nyilvánvaló, hogy gazdaköröket a Magyar Gazdaszövetség kereteiben minden községben meg lehet alakítani, ahol megvan a vezetés feltétele; lelkész, tanító, jegyző, „intelligens gazda, vagy értelmesebb földmívelő". Azaz akkor, ha adottak a biztosítékok a szegényparaszti olvasókörök politikai ellensúlyozására és az uralkodó osztály politikájának szolgálatára. 68 Veres P. i. m. 197-200. A többi agrárszocialista vezető: I. Tar Sándor, aki a 48-asoktól vált le, amikor nem tudott velük együttműködni. Vonzotta a szocialista eszme és az a törekvés, hogy „együtt az osztállyal a hatalom, az új világ felé . . .". Az osztály ereje ekkor pedig már a szociáldemokrata pártnál volt. II. Tar Sándor is vezetőegyéniséggé formálódott. Elméletileg nem volt ugyan képzettebb társainál, de igazságérzete, mozgékonysága, robbanékonysága miatt hamar jelentős szerephez jutott. Eszenyi Lajos „kubikos volt a legnagyobb vezető-ígéret, de meghalt az első világháborúban." ő „a legműveltebb és legöntudatosabb földmunkás réteghez tartozott." Rózsa Gábor, Ecsedi Gábor voltak még a vezetők között, akik kiemelkedő szerepet játszottak a tömeg felvilágosításában és szervezésében. A szegényparaszti tömeg a vezetőket követte, de szerepüket kritikusan, osztályharcosán fogta fel. Amikor a kisgazdapárt az 1920-as években „megfogja" a párt számára a legnevesebb mozgalmi vezetőt Pokrócz Ferencet, amikor ideológiai képzetlenség miatt elfordult a szocialista töltésű szegényparaszti földmunkás-mozgalomtól, a tömeg megtagadta. Lásd: Veres P. i. m. 201-208. old. 69 Veres P. i. m. 217. 200