A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rácz István: Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban

alatt annyira meg szaporodott a hajdú városokon, hogy a teher alatt maradt lakosok a királyi és városi szóigálatokat már most is nehezen győzik. Ha ez tovább is ugy megyén, mint eddig: ha a nemesség a minden tehertőli mentesség ingere miatt tovább ugy szaporodik, mint mostanába, pedig bátran lehet állitani, hogy az igaz hajdú, ha külömben arra költsége van, majd mind meg nemesedhetik, mert majd ármálista egyszersmind, ha az oly számos megnemesedések által az adó, s köz szolgálatok fundusa napról napra mindég kevesebbre fog elolvadni. Vájjon akkor mi lesz a hajdú városokból? Mi lesz a Kerületből? Vájjon kevesebb lesz é azért a hajdú városokat illető királyi adó? Kevesebb lesz é a szállásoló s utazó katonaság? Kevesebb é a városi szóigálatok? S ha ezek nem fognak kevesedni, hogy fogja azokat viselni a teher alatt már most is fáradni, tikkadni kezdő szegény nép osztály? A szegény hajdú és nem nemes lakos társa már most 4-5 pengő forintot fizet a fejéért, egy-egy lovára, egy-egy ökrére 40-50 ezüst xr., egy juhára 30-35 xr. adó esik az azután háramló katona portziókkal együtt, melyeken ismét tetemes a vesztesége. Ha ezután is százanként fognak a tehetősebb familiák minden esztendőbe az adó fizető s teher hordó lakosok soraiból kilépni, mennyire fog é már most is felette súlyos teher a szolgálat alatt maradtakon nevekedni? Vájjon fogják é azt azok telyesiteni? A nyomás a természet törvénye szerint mindenkor visszanyomást szül. . . Másról a leszedett s a gyengébb vállaira rakott teher kedvetlen érzése először igen sokakban a szorgalmat fogja vissza rettenteni, s el tsüggedést fog állitani a bátor, iparkodó helyébe. Már most is igen számos a példa, mely szerént sok szegény ember azért adja el jószágát, s azért nem tart többé azt, mert tőle az adót fizetni, s vele a szolgálatot tenni nem győzi. Későbben az el nem tsüggedőt tönkre fogja tenni a teher nagysága, s mikor tovább a tehert nem fogja birhatni, akkor mire fog vetemedni, arról még döbbenés nélkül gondolkodni nem lehet. Hogy a teher súlyának eleven érzése, az igazságtalan immunitás ellen való ingerültség és elkeseredés már most is sok ezerek kebelét fesziti, azt sok jelekből, sok elejtett s elvetett szavakból tudja s láthatja minden, aki szánt szándékkal magát meg tsalni nem akarja. Annyi minden esetre bizonyos, hogy ha ezen természet elleni, sőt bátran el lehet mondani, még hazai alkotmányunkkal is ellenkező állapot a Hajdú Kerületben valamely ellenséges erő által tovább is fenntartatik, az a sem királyt, sem hazát nem szolgáló egyik nép osztály igazságtalan boldogitása által, nem tsak gátolni fogja időről időre a Hajdú Kerületbeli nép bátor és jól létének erköltsi és materiális erejének, egyszóval polgári boldogságának kifejlését, hanem eltsüggesztvén a nagyobb, de nyomás alatt nyögő, a köz szorgalmat megtámadván, sőt elemésztvén, lassan lassan annak kezében magát az adó és szóigálatok tökélyét az adózó nép közönséges elszegényedését fogja eszközleni, az igazságtalan nyomás meg fogja keseríteni a sziveket, megvesztegetni, lealacsonyítani az erköltsöket, különös titkos és nyilván való bosszuállások mérő helyévé fogja változtatni a városokat - egy szóval az elnyomattatásnak minden morális és materiális Ínségeivel el fogja borítani ezen Kerületet, a mely pedig mind természeti fekvésénél, mind eredeti polgári alkotmányánál, mind végre lakosainak természeti tulajdonaiknál fogva, minden arra szükséges elemekkel bir, hogy igazságos az az eredeti tisztaságára visszavezetett kórmányoztatás mellett a hazában egy minden tekintetben virágzó és hasznos kis társaság lehessen. Az eddig előadottakból tökéletesen kiviláglik, hogy a Hajdú Kerület közelebb leirt veszedelmes helyeztetésének egyenes oka semmi nem egyéb, mint az 132